A göcseji Chimborazo, a Kandikó
A 19. századig az equadori Chimborazót tartották a világ legmagasabb pontjának, ma tudjuk, hogy a Mount Everest minden hegyek Öreganyja. A göcseji ember a 19. században, ha nem is hallott a dél-amerikai hegyóriásról, abban már biztos volt, hogy a Kandikó Göcsejország koronacsúcsa. A Csomolungma 8850 méter magasan karcolja a felhőket, a Chimborazo azonban mégis közelebb van a Holdhoz, mert a Föld átmérője az Egyenlítőnél nagyobb. Itt Göcsejben a Kandikó tetejéről érezhetjük legjobban a Föld kisöccsének a vonzását. A Chimborazo kialudt vulkáni kúpja az Andokban magasodik, először 1880-ban mászták meg. 1880-ban már zalaegerszegi kirándulók piknikeztek a Kandikón, a 20. század elején fából készült kilátó épült Göcsej legmagasabb pontján. Most tekintsünk el attól, hogy a Chimborazo 6000 méterrel magasabb, mint a mi Kandikónk. A 302 – korábban 304-nek jelezték – méter magas hegy – igen, itt ez már hegy – a göcseji dombvidék csimborasszója.
Csimborasszó azt is jelenti, hogy meghaladhatatlan. A nagy göcseji esők idején – Göcsej az ország legcsapadékosabb vidéke -, mikor még szó sem volt a műutak építéséről, a földutak annyira feláztak, hogy bizony a Kandikó is megközelíthetetlen volt, „meghaladhatatlan”. A göcseji „vendégmarasztaló” sár már csak a túrázók életét keseríti a horhosokban, a traktorcsapákban; a Kandikóra már betonút vezet.
Ha Teskánd irányában elhagyjuk Zalaegerszeget, majd dél felé haladunk, a dobronhegyi nagy kanyarok után érkezünk a Kandikóhoz, ahol a Geodéziai és Térképészeti Vállalat mérőtornya magasodik, amelyről remek kilátás nyílik egész Göcsejre. Illetve csak nyílna, ha látogatható lenne. Sajnos most zárva van, de reméljük, hogy hamarosan újra birtokba vehetik az idelátogató turisták. (Itt érdemes felidéznünk a Kandikó-hegy legendáját: A honfoglalás idején a zalai vidék réme Kandikó volt, fosztogatott, pusztított. A rablóvezér szemet vetett a hős magyar vitéz, Csatár feleségére. Gonosz tervet eszelt ki, ezért vadászatra hívta Csatárt. Csatár el is fogadta a meghívást, ám a megbeszélt helyen Kandikó katonái várták, elfogták és a mélybe dobták. Hogy meggyőződjön Csatár haláláról, Kandikó a hegy szélére lépett, ami ekkor füstöt és tüzet hányt, magával ragadta őt magát is a mélybe. A göcseji hagyomány úgy tartja, hogy ha tiszta a Kandikó, az jó időt, derült égboltot ígér, ha viszont gőzölög, akkor rossz idő várható.) Ha képzeletbeli szemeinkkel a dimbes-dombos, hullámzó, zöldellő tájat fürkésszük a hegytetőről, számos apró települést figyelhetünk meg, egymáshoz viszonylag közel. Ezek a néhány száz lelkes falvak alkotják Göcsej talán legszebb részét: a szegek világát.
A Kandikóról tiszta idő esetén ellátni a Kőszegi-hegységig, a Rábaközig, a szlovén, osztrák alpesi magaslatokig. A mérőállomással szemben áll a kilátó testvérbátyja, a bazitai TV-torony, ahonnan 7 km-es, kijelölt turistaút indul Babosdöbrétén keresztül a Kandikóig. A toronytól nem messze geoláda várja a geocaching szerelmeseit.
A Zala folyó erodált hordalékkúp-maradványai alkotják a Göcsej vízválasztó-gerincét képező kerek dombtetőket (Baki-hegy, Cigány-hegy, Kő-hegy és természetesen a legmagasabb, a Kandikó). Innen déli-délnyugati irányba már lejtősödik Göcsej patakvölgyekkel, dombhátakkal, - nyergekkel tagolt vidéke. A Kandikó közigazgatásilag Csonkahegyháthoz tartozik, de elsősorban a göcseji emberek szívéhez. A Chimborazo vulkáni kúpja a dél-amerikai indiánok kultikus helye, számos legenda és mese övezi. A mi „vulkánunk” eltörpül az Andok óriása mellet, de szemünkben, göcseji lelkünkben mégis a legszebb hegy széles e világon, saját legendával. Reméljük, hogy hamarosan a Kandikóhoz méltó kilátó épül – esetleg a mérőtorony kerül felújításra -, és akkor annak tetejéről büszkén nézhetünk körbe, és elmerenghetünk szűkebb hazánk, Göcsej természeti csodáin, miközben halkan dúdoljuk a régi göcseji népdalt:
„Szép a Göcsej hepe-hupás földje,
drága annak minden kicsi göröngye.
Felmegyek a Kandikó tetejére,
ellátok a világ másik felére.”