2020.10.30., péntek - Alfonz napja
search

Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyi-Újvár-i kutatások és a kutatás eredményei

 

Dr. Vándor László, a Zala Megyei Múzeum nyugalmazott múzeumigazgatója, régész, történész már szakdolgozatában írt a Zrínyi-Újvár-i erődítményről, 1971-ben tálkozott Zrínyi  hagyománnyal a magyar-horvát határsávban, hiszen a Mura-vidéken, a Mura térségében Zrínyi alapvető kérdés volt és akkor 1971-ben végigjárta Beleznától, Őrtiloson át egészen Muraszemenyéig az egész területet. Később a 80-as évek végén és a 90-es évek elején többször volt kint a területen és megpróbálta beazonosítani a vár helyét. 1992-ben Szigetváron  prof. Kovács Sándor Iván által szervezett Zrínyi konferencián adta elő először ezt a témát Zrínyi-Újvár helyének kérdése a régészeti és történeti dokumentumok alapján címmel.[1] A Zrínyiújvár azonosításáról szólt az előadása, amelyet publikált is. Akkor kezdődött egy olyan folyamat, amelyik végleg összekapcsolta Zrínyivel. A Hadtörténeit Múzeumból Lugosi József ezredessel került kapcsolatba, aki nagyon pártolta a Zrínyi ügyet. Majd általa ismerkedett meg Szakály Ferenccel, magyar történésszel, muzeológussal, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjával, akinek a kutatási területe a magyarországi török hódoltság korszaka volt, elsősorban gazdaság-, társadalom- és politikatörténeti szemszögből. Jelentős helytörténeti munkássága is. 1991-től haláláig a Történelmi Szemle főszerkesztője volt. Ő jött le hozzá Zrínyiújvárra a helyszínt megtekinteni. Szakály akkor a Zrínyi Miklós Hadttudományi Egyetemen is tanított és tartott egy évnyító előadást Zrínyiről. Ez oda vezetett, hogy az egyetem bekapcsolódott névadójának a kutatásba és ekkor jelent meg Padányi József vezérőrnagy is és csapata ezen a területen.[2]

                              

                       

8-9. képek: Korabeli térképek Serinváról, Zrínyi-Újvárról a 17. századból. (Forrás: térkép 1 - Padányi József-Négyesi Lajos: A Zrínyi-árok azonosítása – Egy 1662-ben épített műszakizár-elem, In: Hausner Gábor et al.: Zrínyi-Újvár. Egy 17. századi védelmi rendszer az oszmán hódoltság határán. (2019);  térkép 2 -  Új-Zrínyivár ostrom-kép az 1664-ben megjelent metszet után.; OSZK MEK- Arcanum - http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=4112 ; Letötve: 2020.04.23.)

Ennek a várkutatásnak az volt a lényege, hogy az egész problematikáját, a védelmi rendszerét, az ostromtörténetét kellett kutatni. S mint általában a komplex kutatások esetében szokott lenni, ez az anyagiak függvényétől is függ a tudományos előkészítésen túl. A feltárásokra a Nemzeti Kulturális Alapnál végül is megteremtették annak a lehetőségét, hogy lehetett pályázni kisebb összegekre. De, önrészt is kellett összeszedni, így lehetett pályázni régészeti kutatásra is. Mivel ez egy közigazgatásilag is furcsa szituáció volt Zrínyiújvár környéke, összekapcsolódott Somogy megyével is és Költő László, régésszel, aki akkor a Somogy Megyei Múzeum igazgatója volt. Kitalálták, hogy együtt fogják ezt a régészeti kutatást csinálni. Mindkét múzeum 200-200 ezer forintott adott az önrészhez, tárgyaltak a környék falvaival, akik érdekeltek voltak a zrínyiújvári kutatásokban. Őrtilos, Belezna, később Molnári is adott településekként 100-100 ezer forintot és ezzel pályáztak. Így anyagilag is összehozták azt a lehetőséget, hogy régészeti kutatás indulhasson.

 

 

10-11-12. kép balról jobbra: A Zrínyi-Újvár-i nyári táborozás és kutatás 2012-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem  hallgatóival, tíz honvédtiszt-jelölttel és egyetemi oktatókkal. A Dráva-menti tábort segítette a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága és a beleznaiak is. Prof. dr. Padányi József  Zrínyi-Újvárnál, az őrtilosi szőlőhegyen fémkeresővel vallatja az ostrom területét. dr. Padányi József, mérnök, dr. Vándor László és dr. Költő László régészek kutató-munka közben 2017-ben a vár falának a feltárásánál.

(Forrás:https://honvedelem.hu/cikk/indul-a-zrinyi-ujvari-nyari-tabor/; Fotó: Archív/Nemzeti Közszolgálati Egyetem, http://nol.hu/archivum/archiv-411732-222829; https://www.zaol.hu/hirek/kut-ortilos-uj-zrinyivar-zrinyi-miklos-torokok-dr-padanyi-jozsef-dr-vandor-laszlo-1822258/; Letöltve: 2020. 03. 31.)

 Közben a kutatás komplexé vált, mivel a Zrínyi Miklós Hadtudományi Egyetem (ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem) elindította a maga programját, a hadszíntérkutatást. A feladatot Padányi József mellett Négyesi Lajos hadszíntérkutató végezte. A katonaság műszerezettsége nagyon jó volt, így szerencsés helyzetben voltak.  A fémkeresős, talajradaros műszerekkel az ostrommal kapcsolatos dolgokat is tudták kutatni, a lövedékeknek a megtalálását, a becsapódásirányokat, egyebeket. A régészek pedig gyakorlatilag a várnak a régészeti kutatásait csinálták. Abban kapcsolódtak össze, hogy a kutatásokhoz az egyetem hallgatókat is hozott, akik terepgyakorlatként a régészeti ásatásokban is részt vette. Az egyik csapatban a régészhallgatók voltak, főleg pécsiek és szegediek. A tisztjelöltek voltak a másik csapatban, akikkel közösen kezdték el a feltárást. Természetesen, ez együtt járt azzal, hogy megosztották az ismereteiket. Szó volt a hadtörténetről, Zrínyiről, az ostromról és a várról is. Együttműködésük lényege részükről az volt, hogy lassan feltártak egy épületet a vár belsejében, megtalálták a várban a kutat.  A kút lokalizációja eleinte egy kicsit gyanús volt, mert annak felső rétege újkori törmelékkel volt feltöltve, s ez a katonai csapatnak furcsa volt. A Zrínyiújvár helyének tönkretételéhez elsősorban hozzájárultak annak idején a törökök, akik ezt lerombolták, de az 1950-es évek elején a Tito elleni védvonalat építő magyar honvédség tovább rongálta a várat, talán még jobban, mint a törökök, mert utat építettek a váron keresztül, hogy meg tudják építeni a lőállásaikat. A vár északi a sáncát bedózerolták a várrom a kellős közepébe, ami eléggé elmosta ezt a területet. Egy hosszabb időszakban, a 18-19. században pedig a szomszédos települések gazdái szőlőt műveltek ezen a területen.   

                        

13. kép: „Nézőpont kérdése, kinek mit jelent az izgalmas vagy kedvenc lelet. Nekem például izgalmas egy ostrom leletein keresztül rekonstruálni az események menetét, a régészeknek pedig érdekes lehet egy kút, amelyből korabeli tárgyi emlékek kerülnek elő. Azt gondolom, hogy Zrínyiújvárnál minden egyes adalék, ami előkerül és hozzájárul a történet kibontásához, az rendkívül izgalmas. Egy biztos: ha muskétagolyókat találunk, attól mindig emelkedik az ember adrenalinszintje” -  mondta 2017-ben prof. Dr. Padányi József mérnök, vezérőrnagy. [3]

(Forrás:https://honvedelem.hu/cikk/iden-is-folytatodik-zrinyi-ujvar-feltarasa/, Fotó: Archív/Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Letötve: 2020. 03. 31.)

Ők voltak azok, akiknek a présházukból a szemetet a térség legnagyobb mélyedésébe hordták be, ez pedig a Zrínyi-kútja volt. A katonák megszervezték azt, hogy megfúrták a kút helyét, melyhez ők hoztak fúróberendezést, majd talajradart. A fúráskor hat méter mélységben is ott volt a kút a törmeléke, aztán a talajradarral már tízméterig is le tudtak hatolni, így az azonosítással már semmi gond nem volt. A 2017-ben fejezték be a kútnak a teljes feltárását, a 13 méter mély fával bélelt kutat tárták fel. Ez Zrínyi Miklósnak volt a kútja, amelyet ő ásatott, s amelyik benne van egyrészt az Evlia Cselebinek[4] a várról szóló leírásában is, de Esterházy  Pálnak[5] a leírásában is megtalálható. Ennek a forrásnak az volt a lényege, hogy ez az a kút, amelynek a kupoláját díszítette a Szulejmán síremlék tetejéről származó aranyozott dísz. Ugyanis amikor téli hadjárat során elfoglalták a türbét, ahol a szultán belső részei voltak, Zrínyi levette ezt a díszt, és ennek a kútnak a tetejére tette rá. Amikor a törökök elfoglalták a várat, ezt visszavitették a szultáni sírra, majd pedig Eszterházi leírása szerint bosszúként az elesett védők holttesteit beledobálták a kútba. A kútból előkerült tárgyi leletanyagot Kaposváron, részben Zalaegerszegen és Budapesten a Nemzeti Múzeumban restaurálják. Régészeti anyagot akkor lehet feldolgozni, amikor restaurálva van, addig nem tudják kézbe venni. Főleg a kényes bőrleletekkel van így, csizmaszárakkal, sapkákkal és hasonló dolgokkal.  A Zrínyi-kútjában feltárt anyag feldolgozása is elkezdődött. 2018. május 12-én és 13-án volt a várkutatók konferenciája a Zala megyei Egerváron, amelyen Vándor László régész a zrínyiújvári kutatásait foglalta össze, különös tekintettel a vár kútjának feltárásáról is beszélt. A háromnapos konferencián a délnyugat-magyarországi régióban zajló várkutatások eredményeiről számoltak be zalai régészek, történészek és levéltárosok. A nemzetközi konferenciára a határ túloldaláról, Horvátországból érkező kutatók is felszólaltak a térség várkutatásának újdonságairól, majd tanulmányútra indultak a résztvevők Horvátországba, felkeresve Nagykemlék, Csányó és Varasd várát. A 24. Várkutatók Vándorgyűlésének  zalai szervezője dr. Vándor László régész volt.

    14-15-16. képek: balról jobbra: Befejeződött Zrínyi-Újvár kútjának a feltárása. Jelentős leletegyüttes, közte sisak, szablya, aranylemez és fokos került elő, illetve emberi csontok is. Továbbá sikerült épségben felhozni az eredetileg a kúthoz tartozott itatóvályút, amiről biztosan tudható, hogy Zrínyi Miklós is itatta belőle a lovát. Kocsis Edit, művelődésszervező és dr. Vándor László régész a lelőhelyen. (Forrás: https://kaposvarmost.hu/hirek/orszagos-hirek/2017/05/29/aranylemezre-es-emberi-csontokra-bukkantak-a-kutban-ortilosnal.html; Fotók: Archív/muemlek.hu, zaol.hu, Letötve: 2020. 03. 31.)

 

[1] Vándor László: Zrínyi-Újvár helyének kérdése a régészeti és történeti dokumentumok alapján. In.: SOMOGY, Különnyomat, 1992. 5. sz. 26-30. p., szerk. Laczkó András.

[2] Padányi József-Hausner Gábor-Négyesi Lajos: Zrínyi-Újvár ostromának nyomait kerestük. Konferencia kiadvány 2007. 

[3] Padányi József-Ondrék József: Examining lead bullets from the siege of Novi Zrin in 1664. Journal of Conflict Archaeology 2019. 4.

[4] A XVII. századbeli híres török utazónak, Evlia Cselebinek (16  -    ) az utóbbi években előkerült, tíz vaskos kötetre menő útleirása van, melynek a VI. kötete s részben  az V. kötet is Magyarországon tett utazásairól szól. http://www.tataipatara.hu/index.php/hu/toertenelem; Letöltve: 2020. 03. 31.

[5] Esterházy Pál, (1635) a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig. Tevékenyen részt vett a török elleni harcokban, különösen az 1663–64-es török háborúban, a török kiűzésénél. https://hu.wikipedia.org/wiki/Esterházy_Pál_(nádor); Letöltve: 2020. 03. 31.