2020.10.30., péntek - Alfonz napja
search

Zágorec-Csuka Judit: Zrínyi Miklós halálának is van kultusza a magyar-horvát-szlovén határsávban

Zrínyi Miklós költő és hadvezér halálának is kultikus a jelentősége, mivel a halála kultuszt teremtett, hiszen évente megemlékeznek róla november 18-án, a halála napján Kuršanecen (Zrínyifalván), de a emberek tudatában is legendák merülnek fel a halálával kapcsolatosan 1664-től egészen napjainkig. A művészeket is megihleti a halálának a motívuma, hiszen az írók regényeket, novellákat írnak róla. Zrínyi Miklós halálának a történetét még orvos-professzorok is kutatják az orvostudomány interdiszciplinarításával.  Zrínyi Miklós halála most is kételyeket ébreszt és lehetséges, hogy ebből táplálkozik a halálának a kultusza is. Bene Sándor - Borián Gellért 1988-ban kiadott műve Zrínyi és a vadkan még mindig aktuális, hiszen az embereket a még mindig  is érdekli, hogy Zrínyi Miklós  vadkan vagy orgyilkos áldozata lett? Ezt a kérdést tettem fel ismert Zrínyi-kutatóknak, akik ismerik a történettudomány válaszát, de másoknak is, akiket foglalkoztat, akár szakmai szinten is Zrínyi halála körülményeinek az oka. Legndák oszlatását vagy legendák  kialakítását okozza még ma is Zrínyi Miklós halála?

Dr. Hausner Gábor, alezredes, szerkesztő, a Nemzeti Közsszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának hadtörténésze szerint Zrínyi Miklós halálának a kultusza minden korban aktuális, napjainkban is. A hadtörténész-kutató előtt azok a nehézség merülnek fel ezzel kapcsolatosan, hogy először a források, főleg az írott források szórtak és igazi helyszíni szemtanúk leírása nem maradt fenn. Amit leginkább szoktak idézni az a Bethlen Miklós erdélyi kancellár önéletírása, aki akkor ott volt Csáktornyán, sőt a saját leírása szerint még a vadászaton is részt vett. Ezt a leírást jó ötven évvel később, Lipót császár fogságában írta meg már a 18. század elején, tehát az emlékezete sem volt egészen friss, már kihagyhatott egyrészt, az sem biztos, hogy pontos volt. Másrészt, egy sajátos környezetben írta, fogságban. A leírásából egyértelműen az derül ki, hogy vadászati baleset történt, a szöveg végén van egy kis kétértelműség, ami alapján felmerülhet a gyanú. A másik nehézség pedig az, hogy nincsenek meg Zrínyi Miklós csontjai, a teteme, a maradványai sem. A 18 században és a 19. században is tudjuk, hogy a szentilonai sírok, a mauzóleum a kápolnával együtt leégett, földrengés is sújtotta. Történelmi változások voltak a temetkezés színterén, országhatárokat húztak meg stb. Ennek eredményeként nincsenenek kézzel fogható csontok, maradványok. Ezt tartja a hadtörténész a legnagyobb tragédiának, hogy a zrínyiek temetkezési helye nem számít zarándokhelynek, nem látványos, nincsen felújítva. Elzarándokolunk a kuršaneci emlékoszlophoz, Csáktornyára, de valahol az a méltó megemlékezőhely, az nincs meg. Csáktornya valljuk be, hogy az utolsó évszázadban nem volt igazi méltó gazdája a Zrínyi örökségnek.  Most már vannak kísérletek, hiszen Vladimir Kalšan, múzeumigazgató, aki europer volt és a Zrínyieket bevitte a Muraköz Múzeum kiállító termébe, mert azelőtt még az sem volt. De, sem egészen méltó hely az emlékezésre. A kassai történet is szomorú. Hazahozták Rákóczi tetemét, de ma már az a Kassa, a Rákóziak Kassája, hol van? Nem Magyarországon. Ez a középeurópai történelem fintora, de nekünk magyaroknak el kell menni oda, de nekünk az már másik ország. A kultusz szempontjából Zrínyi Péter, akit kivégeztek Bécsújhelyen jobban járt, mert az ő csontjait legalább visszahozták Zágrábba és hatalmas ünnepség keretében a század elején helyzték el a zágrábi Székesegyházban. Óriási népünnepély keretében zajlott le a visszahozatala. Zrínyi Miklós csontja sehol sincsenek a hadtörténész szerint.

A halálesetekkel az orvostudomány is foglalkozik, akár interdiszciplinárisan. Ezt sem kellene kizárni. Hausner Gábor hadtörténész szerint a tényleges Zrínyi kutatásokat és a Zrínyiről alkotott képünket jelentősen az orvostudomány szerinte nem folyásolja be. Van egy két orvos, történész, kutató sebész, akik fölvetett különféle elméleteket, ez az ő érdeklődésük. De, úgy mint teljesértékű kutatást az orvostudományok területéről nem lehet a Zrínyi kutatások egészére kiterjeszteni Zrínyi Miklós halálával kapcsolatosan.  Ma már a fáraók maradványait is lehet kutatni, még akkor is, ha ötezer évesek, de Zrínyi Miklósnál nincsenek testi maradványok. Nincsen test, anyag, amit vizsgálni lehetne. Azt sem tudhatjuk, ha esetleg estek-e a történelem forgatagában a Zrínyi maradványok sírfosztók áldozatául? Ez is felmerülhetne, de nem tudjuk megállapítani. Egyáltalán nem biztos, hogy valaha is meglesznek a Zrínyiek testi maradványai. Zrínyi Miklós halálának a kiindulópontjánál van a gond, mivel a maradványai nem már elvesztek, nem kutathatók. De, nem is a halálával kellene annyit fogalalkoznunk, hanem azzal, amit az életében létrehozott, ahogy élt, mondta Husner Gábor Zrínyi Miklós halálának kultuszával kapcsolatosan.

28. kép: Gróf Zrínyi Miklós halála, egykorú metszet Ernst Lajos gyűjteményéből. (Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/kepes-magyar-irodalomtortenet-beothy-zsolt-3180/vallasi-es-nemzeti-harcok-kora-protestans-kor-antireformacio-kora-nemzetietlen-kor-34B3/31-zrinyi-miklos-szechy-karoly-382E/zrinyi-es-montecuccoli-3874/; Letötve: 2020.04.23.)

Dr. Nemes István, arc-, állcsont- és szájsebész, sebész szakorvos, fogszakorvos, a szombathelyi Markusovszky Kórház osztályvezető főorvosa 35 éve dolgozik a szakmájában dr. Tolvaj Balázs adjunktussal, pathológus és igazságügyi orvosszakértővel együtt publikál orvosi szaklapokban, Zrínyi Miklós haláláról is közösen írtak cikkeket. Az ő véleménye Zrínyi Miklós halálával kapcsolatosan a következő. Egyrészt újdonság lehetne az orvostudomány új módszereinek a bevonása Zrínyi Miklós halálának a kutatásába, de ennek feltételeként régészeti-antropológiai  kutatásokkal, DNS-vizsgálatokkal kellene azonosítani Zrínyi Miklós csontvázát. Kétségtelen, hogy ez segítene, sőt már korábban meg kellett volna tenni. De,ettől függetlenül az orvostudomány már van olyan szinten, hogy a sebekről, vagy éppen a vérzéses shock-ról véleményt mondjon. A szakorvospáros leírta Zrínyi Miklós sebeit, halálának a körülményeit, ami 350 évvel ezelőtt történt, szerintük ebben az esetben  legalább ötven éves elmaradás van. Már a múlt század hatvanas éveiben születhetett volna orvosi vélemény. Orvosi tanulmányok készülhettek volna, akár több is, ami segíthetné a történészek munkáját. Számára az volt meglepő, hogy egyetlenegy sem készült, nincs orvosi vélemény, tanulmány, holott ismerjük a Zrínyi Miklós halálának a történetet, a sebek is megvannak, és említik a források, hogy Zrínyi elvérzett. Itt nagyjából sok mindent tudnak, habár nem minden részletet. Bene Sándor és Borián Elréd 1988-ban - Zrínyi és a vadkan című könyvükben - feltettek egy sebésznek két kérdést ezzel kapcsolatosan, az erre kapott orvosi válaszok helyesek voltak ugyan, de csak két részletre feleltek, kiragadva azokat az egyész történetből és a sebeket sem értékelték. Összefüggéseiben sem tárgyalták az esetet és hiányzott a tudományos kidolgozás is. Ezt a hiányt pótolták ők ketten, a szerzőtársával együtt az Orvosi Hetilapban 2014-ben közzé tett publikációjukban. A modern orvostudomány pedig azért segíthet, mert például CT felvételeket is bemutatták, melyeken jól látszik a nyaki anatómia, a nyaki gerinc és erek anatómiája, s hogyan helyezkednek el a nyaki gerinc csontnyulványai. Ezzel tudják cáfolni történészeket, akik azt állítják, hogy hátulról is el lehet valakinek vágni a „torkát”(gégét), vagy a nyaki főverőeret és a vénát. Ez nem igaz, mert ezek a csontnyulványok ezt megakadályozzák. A nyaki életfontosságú képleteket bizony előlről, vagy oldalról lehet sérteni egy a nyakra merőleges vágással a gége magasságában, hasonlóképpen ahhoz, ahogyan az ókori Rómában végeztek a halálraítélt gladiátorokkal. Szerintük a vaddisznó sem tud hátulról  sebet ejteni a nyaki ereken, de még késsel sem lehet ezt elvégezni, hanem csak oldalirányból, vagy szemből. Ráadásul a vaddisznó először döf az agyarával, majd egy alulról felfelé irányuló rántással kiszakítja a lágyrészeket. Hátulról nem képes azonban átszúrnia a nyakat a gerinc csontos nyúlványain keresztül. Ennek értékeléséhez azonban anatómiai, traumatológiai, sebészeti ismeretek is szükségesek, amivel az orvosok rendelkezünk, ezért ezt a laikusoknak el kellene fogadniuk. Nyugodtan megkeresheti bárki ezeket a képeket az anatómiai tankönyvekben a sebészek ajánlják is. A kérdés az, hogy akarnak-e történészek ezzel foglalkozni? Tette fel Nemes István sebész szakorvos ezt a kérdést az interjú kapcsán. Egyébkén a horvát szakirodalomban sem talált orvosi kutatásokat Zrínyi Miklós halálával kapcsolatosan, de ő mint kutató szakorvos hajlandó volna horvát orvosokkal diskurálni ebben a témában. Szívesen együttműködne horvát orvoskutatókkal is, akikkel megbeszélhetné a téziseiet. A hazai a történészek berekesztették a vitát, egyúttal el is határolódtak a véleményétől. Nem lehet előrelépni, mert nincsen vitapartnere. Lehetséges, hogy a horvát orvosokban, történészekben nagyobb affinitás Zrínyi Miklós  halálával kapcsolatosan?

Paál István a Zalai Magyar Nemzeti Szövetség és a Rákóczi Szövetség Zalaegerszegi Szervezete elnökének a véleménye szerint mielőtt dr. Nemes Istvánnak és dr. Tolvaj  Balázsnak a cikkét nem olvasta el, akkor is meg voltam győződve minden dokumentum elolvasását követően, hogy az teljsen egyértelmű, hogy Zrínyi Miklós orgyilkosok áldozata lett. Megvolt a merényletnek az oka is, felrendelték pár napra rá Bécsbe is Zrínyi Miklóst, meg volt az oka olyan szemszögből is, hogy összeütközésbe került Montecuccoli tábornokkal is, nem állt be a sorba, egyértelmüen látszott, hogy teljesen lehetetlenné akarják őt tenni. Zrínyi Miklós olyan ember volt, aki ötven ütközetben szerepelt és csak egy sebesülése volt, tehát kiváló katona volt. A vadkanvadászaton is az oldalán a tőr, meg a szabja, a kezében a puska. Egy ilyen vitéz, harcos embert el lehet-e képzelni, hogy nem tud védekezni? Paál István szerint a szakorovosok még az indiai vaddisznó támadásokat is felmértek, egyértelmű, hogy 70-80 cm távolságból a vaddisznó szétszakít. Zrínyi esetében nyakelvágás volt, amit lefogás előzte meg. Később hatalmas elismerést és pénzt kapott a Póka, a  vadász, aki olyan két méter magas fán volt, ahova egyedül nem is lehetett volna felmászni. Társai is segítették, ez egyértelmű merénylet volt, vallotta Paál István a beszélgetés kapcsán.

Prof. dr. Padányi József, a Nemzetvédelmi Közszolgálati Egyetem vezérőrnagya, stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettesének a véleménye szerint nagyon nehéz elfogadni azt, hogy egy olyan vitéz, aki ereje tejében volt,  hiszen negyvennégy éves volt Zrínyi Miklós, ppen akkor öli meg egy vadkan, pedig előtte száz csatát túlélt. És mégis, egy ostoba vadászbalesetben veszíti el az életét. Józan ésszel nehéz elfogadni ennek a realitását, de semmilyen jel nem utal arra, hogy akármilyen merénylet, akár birodalmi vagy személyes merénylet áldozata lett volna. A vezérőrnagy véleménye szerint a történelem teli van ilyen legendákkal, de idővel próbálnak a kutatók új értelmezést is keresni. Az ő olvasatában vadászbaleset volt. Ő nem keresett mögöttes tartalmakat ez esetben. Ha előkerülnek új orvostudományi szempontok, amelyek méltányolhatóak, akkor hajlandó lenne a kérdésről vitázni, de egyelőre nem lát ilyen bizonyítékot, vagy megközelítést, amely új információkat hozott volna a felszínre.

Dr. Vándor László, Zrínyi-kutató, a Zala Megyei Múzeum nyugalmazott múzeumigazgatója, régész, történész vélemény szerint a magyar történelem és a magyar lélek imádja az összesküvés-elméleteket. Mindenütt keres, ott is, hol nincsen. Őn azt vallom, hogy a leírt eseménynél olyan emberek voltak ott, akiknek el lehet hinni, amit láttak, mondottak, hiszen nem volt okuk, hogy ellenkezőt mondjanak arról, amit láttak. Mindig vannak olyan emberek, még a mi szakmákban is, akik újra előhozzák az orgyilkosság történetét. Őn úgy véli, hogy az adott időpontban nem volt oka a Bécsi Udvarnak Zrínyi Miklóst megöletni. Zrínyi egész élete, munkássága azt közvetíti felénk, hogy nagyon okos ember volt. Ha meg is volt sértődve az adott szituációban, akkor is egészen másképpen gondolkodott a teendőkről, meg tudta választani a legcélravezetőbb utat, nem úgy mint sokan mások. Tudjuk, hogy a merénylet ötlete jóval később bukkan fel. A kitalációkkal, a korabeli leírásokra félremagyarázásával mindig lehet ideiglenes ismertségre szert tenni. Mint legújabban is, akik egy a sebekre vonatkozó kortárs leírás alapján – amely a mai értelemben semmiképen nem tekinthető orvosi szakvéleménynek – egyértelmű következtetéseket vonnak le. Ő elsősorban régész, a kézzel fogható, értelmezhető tények embere. Vele az un. tények nem tudták elhitetni, hogy Zrínyi Miklóst halála a jelenlévők leírásától eltérő módon történt volna. Szóval az ő véleménye szerint a tragikus esemény  vadászbaleset volt.

Kemény István költő szerint félig tragikus, félig komikus szituációnak tűnik Zrínyi Miklós halála. Végül is így babrált ki vele a sorsa, hogy egy vaddisznó áldozata lett. De, provokálta is a törököket, a vadászat is akkor napi sport volt számára, valószínűleg kereste a veszélyt, ez biztos. Különlegesen kereste a veszélyt, mert addigra már eltöltött húsz évet azzal, hogy nem kapta meg a neki kijáró feladatokat. Nagy valószínűséggel abban az évben megkötötték a szentgotthárdi csata után a békét, azt láthatta, hogy az ő életébe már nem fér bele semmi más. Nem fér bele a dícsőség, nagyság stb. El tudja képzelni, hogy tényleg provokálta a sorsát, játszott a halállal. El tudja képzelni, hogy egy vadászaton is esetleg óvatlanabbul vagy felelőtlenebbül mozgott.

Dr. Juraj Kolarić, teológus és történész professzor véleménye szerint létrejöttek legendák  a költő Zrínyi Miklós haláláról. Az is egyértelmű, hogy ő volt az a hadvezér, aki szembekerült a Habsburg Birodalom hatalmával, mert ő volt a feje és az eszmei atyja az ellenzéknek, jogosan felmerül az a kétely is, hogy nem a vaddisznó martaléka, áldozata lett. Halálát követően öccse Zrínyi Péter vette át tőle ezt a szerepet. A vadászaton senki sem látta a vaddisznó támadását, sem a költő halálának az okozóját, annak ellenére, hogy ő jó vadász és fegyvertkezelő hadvezért volt. A legenda arról szólt, hogy egy vaddisznó ölte meg, de ez vaddisznó egy „bécsi vaddisznó” lehetett. Lehetséges, hogy mindkét feltevés valós volt, az is, hogy bérgyilkos lőtte le és azt követően a vaddisznó is megmarcangolta. Mindkét aluzió lehetséges, sőt akár egyidőben is megtörténhetett. Nem kell kizárni azt sem, hogy nem a vaddisznó végzett vele, de ebben az a furcsaság, hogy a költő Zrínyi Miklós kiképzett vadász volt és mésem tudott volna legyőzni egy vaddisznót? Lehetséges az is, hogy egy bérgyilkos lőtte meg, majd azt követően a vaddisznó is elvégezte a magáét. A bécsi vaddisznó rettenetesen kétszínű és karakteres ellenség lehetett. Egy évtizeddel később ugyanazzal a kétszínűséggel végezték ki Zrínyi Pétert a Habsburgok. Azt azért ne állítsuk, hogy ehhez semmi köze ne lett volna a bécsi hatalomnak. Szerinte a Zrínyiek eszmei és politikai ereje nagyon erőteljes és meghatározó volt, amit a Habsburgok nem tudtak elviselni.

Dr. Bene Sándor irodalomtörténész szerint az az igazság, hogy Zrínyi Miklós nagyon rossz pillanatban halt meg. Azonnal elkezdődött a halála körül egy ilyen pletyka. Amit azonnal propagandaszerűen, politikai célokra kezdtek kihasználni. Neki az az érzésem, amit a forrásokból be tudott látni, hogy nagyon valószínű, hogy itt egy vadászbalesetről van szó. A vadászbalesetben úgy tűnik, hogy az is igaz, hogy tényleg volt Zrínyin is lőtt seb.  Nemcsak a vaddisznó ölte őt meg, hanem megtörténhetett az is, hogy egy megsebesített vaddisznó döntötte le a lábáról és valaki megpróbálta lelőni a vaddisznót, s ebből egy vagy két golyó magát Zrínyit is eltalálta. Úgy tűnik, hogy ez az, ami a forrásokból kihámozható, semmiképpen sem szándékos merénylet. Ugyanakkor már ebben az évben 1664-ben nagyon nagy feszültség volt a horvát, a magyar rendek és a bécsi udvar között. Neki úgy tűnik, hogy maga Zrínyi Péter kezdi terjeszteni azt a hírt, hogy bátyja esetleg a merénylet áldozata lett. Úgy tűnik, de nincsen rá teljesen bizonyíték.  Ez a dolog Zrínyi Péter lefejezeése után elalszik és a 17. század végén és az egész 18. század fordulóján már nem kerül elő a történeti irodalomban, hanem a hivatalos történeti irodalom alatt egyfajta szájhagyományként él ez a legenda tovább és beépül egy sorozatba. Ez a sorozat arról szól, hogy minden jelentősebb magyar politikus a bécsi udvar ármánykodása miatt halt meg. A 18. század végén, amikor Kazinczy Ferenc elkezdi gyűjteni a Zrínyi emlékeket Somogyban, Zalában a saját ismerőseitől, akkor megírják neki a levelező partnerei, akár a Festeticsek környezetéből is jönnek ilyen pletykák. Ez így szilárdan tovább él, sőt Kazinczy Ferenc Zrínyi kiadása után, amikor a romantika költészetében Vörösmarty és Kölcsey a Zrínyi témára rákapnak, akkor ezzel együtt erősödik a gyanú és ismét ilyen Bécs elleni gyanakvásnak az irodalmi motívuma lesz. Mindenki tudta, hogy ezt nem lehet bebizonyítani, de valahogy ez a pletyka, amely eredetileg is politikai propaganda célzást szolgált, aztán újra aktuális lett a reformkorban. Az irodalomtörténész azt gondolja, hogy erre ma is nehéz választ adni. Mint érdekességet, mint rejtélyt talán ma is el lehet adni. Az emberek ma is rejtélyt, izgalmat keresnek Zrínyi halálában is. Ez is a rejtélyek egyike. Mint ilyen divatossá tehető téma és az egész gyanú is. Ő azt hiszem, hogy azt a komoly politikai súlyát már elvesztette, ami miatt pl. a 80-as években még fontos volt. Tehát, ma már a magyar nemzeti identitást nem építi az a gondolat, hogy mindig minden jobbra törekvésünket a bécsi titkosszolgálat akadályozta meg. Régebben a Zrínyi halála ebben élt. De, most is megmaradt ez a téma, de amatőr történészek, orvosok, ügyvédek és egyéb történelem iránt érdeklődő, de nem professzionális történészek kedves kutatási területe lett ez is, mert egyértelmű bizonyítékok nincsenek semmire. Ezért mindig van valaki, akinek van egy új ötlete ezen a területen. Ezek egy-egy időre a közvéleményt megfutattják, érdeklődőst keltenek vele. Ő ennyiben látom ma a Zrínyi halálával kapcsolatos kultusz szerepét. Szerinte már ennek nincsen olyan politikai jelentősége, mint régen volt.

29-30-31. képek: A Hadtörténelmi Estékelőadás-sorozat keretében szervezte meg Kocsis Edit művelődésszervező Nagykanizsán 2016 novemberében dr. Nemes István főorvos és dr. Hausner Gábor hadtörténész közös előadását „A kuršaneci (Zrínyifalva) Zrínyi-emlékoszlop ma. A Zrínyi Miklós sebesülése helyén 1724-ben emelt emlékoszlopot szerencsére megmentették és bevitték a közeli Zrínyifalvára (Gornji Kuršanec). Ma előtte tartják meg  november 18-án Zrínyi Miklós halálának a megemlékezését. (Forrás: http://tourinformnagykanizsa.hu/wp-content/uploads/2016/11/;https://medjimurska-zupanija.hr/2019/11/20/u-gornjem-kursancu-i-cakovcu-obiljezena-355-godisnjica-smrti-nikole-zrinskog-cakoveckog/; https://pangea.blog.hu/2019/06/04/pehm_jozsef_az_orszaggyarapito; Letötve: 2020. 04. 07.)