Menni vagy maradni? 

Több százezer magyar tette fel magának a címben szereplő kérdést 1956 októberében. De ki tudhatta akkor, melyik lesz a jó megoldás? 
Most is október van – 66 évvel később – és ha nézzük a képeket, a korabeli felvételeket, még ma is érezzük, mennyire „tiszta” volt ez a forradalom. Jóhiszemű emberek kezdték el, hősök folytatták, így bukásában is dicsőséges.

A vidéki megmozdulásokról kevesebb dokumentum maradt. Az események itt a fővárost követték, némi fáziskéséssel. Mi azonban regényt tartunk a kezünkben, s ez bizonyos értelemben többet mond, mint a fényképek. A fotók az utcára visznek ki minket, a szerző, Szűcs Anna viszont a lakáson belül, a szobákban folyó beszélgetéseket „hallgattatja” meg velünk. S ezzel a forradalom köznapi, kisemberi olvasatát nyújtja. Azt a félelmet, lelkesültséget, aggodalmat, reményt, melyet minden akkor élő család átélt, mert meg kellett határoznia a saját viszonyulását az eseményekhez. 

A Spiegel család tagjai is ezt teszik egy vidéki városban, Zalaegerszegen. A családfő (szakmája szerint kereskedő) a helyi Népbolt második számú vezetője. Félnivalója nincs, hiszen a hozzá közel álló világ visszaállítása folyik, mégsem fogadja el, a felajánlott Munkástanács-béli tagságot. Nem a politika, a szakma érdekli. A fővárosban élő rokon magatartása viszont kimondottan zavarodott, kapkodó. Lévén ő a kommunista párt tagja, viszont ebben a helyzetben éppen készül ezt megtagadni. Örökre el akarja tüntetni kompromittáló pártag-könyvét, úgy látja tehát a legbiztosabbnak, ha a vécékagylóba dobja, és bő vizet zúdít rá. 
A családtagok között amúgy is szenvedélyes viták folynak. De nem az ideológiai ellentét itt az elsődleges, hanem, hogy mit kell tenni a jelenlegi helyzetben? Menni vagy maradni? Melyik a jó döntés? Hagyományos családról beszélünk, a családfőnek van a legnagyobb szava. Ugyanakkor jól tudja, hogy a felelősség is az övé.

A gyerek nézőpontja többször megjelenik a regényben. Ragadjunk ki egy részletet, amikor András megtudja, hogy külföldre fognak költözni. 
„ … hogy fogok iskolába járni?
– Másik iskolába, kisfiam.
– Hogyhogy másik iskolába?
– Hát egy ottaniba. Ottani gyerekek közé. Megtanulsz jól németül, könnyen fog menni, ….
– De hát nem tudnék velük rendesen beszélgetni. Csak kicsúfolnának.
…
– Én nem akarok másik iskolába járni! A mi iskolánk a legjobb!”

A regényben döntő motívummá válik a forradalom alatt újra felbukkanó antiszemitizmus. A Spiegel család akkor kilenc éves kisfiát az iskolában lezsidózzák. A családfőt ekkor dönt a kivándorlás mellett. 
De mégis maradnak. A legutolsó pillanatban, annak szorításában úgy érzi, az a helyes, ha az érzelmeire hallgat. Nem szállnak fel a teherautóra. 

Sajátos adalék, hogy a szerző a könyvet Genfben írta, francia nyelven. Utóbb fordították magyarra. Ugyanis az akkori döntést, az itthon maradást, a rendszerváltáskor - 1989-ben - mégis külföldre költözés követte. Immár a következő generáció, Szűcs András, a gyerek részéről. Mondhatjuk úgy is, az unoka identitás keresése köszön vissza ebben a feldolgozott család-történetben. 

A regény eredetileg 2020-ban jelent meg Svájcban. Még abban az évben megkapta a legjobb első könyvnek járó Genf Kanton Prix Chenoix különdíját, majd egy évvel később Francia-Svájcban az SPG Irodalmi díjat. Magyarországon a Tevan Kiadó jelentette meg 2022-ben.

                                                                                                                                                              Gyenes Imre