2019.07.22., hétfő - Magdolna napja
search

Berek Krisztina versei

Életvirág 

 

Száguld az élet, szalad és rohan

Talán sosem leszek túl komoly, hogy tudjam

Merre visz az utam megannyi iránya

Már nem bánt a valami lehetőségének hiánya.

Mondják; az élet kaland, végtelen utazás,

De mit sem ér a keresés, kutatás

Boldogságom kulcsához, ha nincs, mi hajtson

Mint szélkereket a szellő, nincs mi mozgásban tartson.

Lehetne titka a szenvedély, akarat, alázat

Ám amint gondolatban végig érek, már biztos kitaláltad.

Tervtelen terv ez, semmihez sem fogható,

Ez sem örökérvényű, sokkal inkább korhadó

Emlék, harangozó zaj füledben,

De mit tegyek, ha nem tökéletesnek születtem.

 

 

Porszem 

 

Fátyolhazugság. Ez voltál te, nevető

Álombéli halottaskert, érzelmi -temető.

Az élet kaland, - zengett szavad.

S lelked dallamíve tovább haladt.

Hajnalból reggel lett és az idő rohamosan szaladt.

Búcsú nélkül eltűntél egy szempillantás alatt.

Kristályút ez is, csak a pokolra vezető

Marad a hajnal, a pillanat és a gyűrött lepedő.