Dr. Izsák János: Nekem a Könyvtár …

A Könyvtár jeles ünnepére, fennállásának 70. évfordulójára, megtisztelő felkérésnek eleget téve, papírra vetek néhány gondolatot. Nem versenyezhetek talán hivatottabbak gondolataival, visszaemlékezéseivel, hiszen mások véleménye informatívabb lehet a könyvtári látogatói forgalom érdekes jellegzetességeit, figyelemre méltó és tanulságos változásait, szezonalitását illetően. Én csak egyszerű látogatóként jártam, járok a Könyvtárba, réges-régen valamelyest rendszeresen, később rendszertelenül, inkább már csak folyóiratokat, kiadványokat olvasni.

Áldozok néhány mondatot régi emlékeimnek. A Könyvtár alapításakor, 1952-ben még fiúcskaként jártam oda. A Könyvtár – mint tudott - a zalaegerszegi Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sándor utca sarkán egy családi házban kezdte pályafutását. (Ha jól tudom, Udvardyék házát sajátították ki könyvtár céljára. Talán Udvardyék könyvtára is itt működött?) Bizonyára említésre kerül ez másoktól. Emlékszem, a kölcsönözhető könyvtári könyvek egy folyosószerű helyiségben, hosszú asztalra voltak kirakva. Könyvkatalógusra vagy legalábbis annak használatára nem emlékszem. Az asztal mögött állt egy, esetenként két könyvtáros hölgy, tőlük lehetett könyvet kölcsönözni. (De régen volt …) Egy hátsó szobában dolgozott könyvtárosként Jakab Géza bácsi, régi egerszegi ismerős. Nagyon sok jó könyvtári könyvet kölcsönöztünk szüleimmel a „régi” Könyvtárból. Egyébként mindennapos volt az ilyen kérdés akkoriban: „Mit olvasol most?” Ma ilyen kérdés tolakodásnak vehető. Tény, hogy abban az időben a korábbiakhoz képest szélesebb tömegek is gyakran olvastak könyvet. (A szomszédban lakó egyszerű öreg néni szinte folyamatosan olvasott Jókai regényeket. Édesanyámnak újságolta egy ismerős néni mosolyt keltően, hogy a Könyvtárban valami Shakespeare (sic!) mesekönyvet talált és éppen nagy élvezettel olvassa.) Hja kérem, az ’50-es években még nem volt televízió!

Átugorva néhány évtizedet, a jelenlegi könyvtárépület helyén korábban - ha jól emlékszem - egy  nagy, részben üres terület volt, rajta kisebb épületekkel.  (Fellépett ott egyszer valamilyen emelvényen a híres orosz Mojszejev táncegyüttes.) A megyeszékhelyhez méltó könyvtár építésére nem emlékszem, csak arra, hogy – bizonyára a könyvtár építésének ideje alatt - rövid ideig a Göcseji Múzeum épületének déli szárnyában, talán az első emeleten is működött a Könyvtár.

Áttérve a jelenbe, a könyvtár jelenlegi elhelyezése talán kielégíti az igényeket (lehet persze, hogy ezt mások máshogyan látják.) Ha kitérhetek ilyenre, a könyvtári szolgáltatásokról csak jót mondhatok. A számítógép-hozzáférés, a fénymásolási, számítógépes nyomtatási lehetőség megoldott, bár az elhelyezés a Könyvtár kis alapterülete miatt kissé szűkös. Bizonyára számos olyan olvasói lehetősége is van a Könyvtárnak, amit nem ismerek, nem vettem még igénybe. A könyvtárban működő Helytörténeti Tár szolgáltatásainak előnyeit örömmel tapasztalom. Tartalmi és informatikai kiteljesítésének perspektívája van! Egyébként úgy hallom, hogy a megyei könyvtár bővítése vagy átalakítása a megyeszékhely Zalaegerszeg fejlesztési terveiben szerepel. 

Csak így tovább, Könyvtár! Kívánok születésnapod alkalmából sok szép évet, szép jövőt és sok-sok olvasót az elkövetkező évtizedekben!