A szülőföld és az itt élők vonzásában

 

A zalai Keresztury-kultusz megteremtőit díjazták

 

Keresztury Dezső születésének 120. évfordulója alkalmából Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Keresztury Emlékbizottság a költő, író, akadémikus előtt tisztelegve emlékérmet bocsátott ki, melyet Farkas Ferenc, Munkácsy-díjas szobrászművész készített el. Szeptember 4-én Balaicz Zoltán polgármester hat olyan személynek, illetve családtagjaiknak adta át az emlékérmet, akik sokat tettek a Kereszturyval való kapcsolat ápolásáért, halála után pedig emlékezetének megőrzéséért. Négyen (Felföldi Tiborné, dr. Kustos Lajos, dr. Németh József, Nyakasné Túri Klára) posztumusz elismerésben részesültek, Németh János Kossuth- és Munkácsy-díjas keramikusművész, valamint dr. Gyimesi Endre korábbi polgármester személyesen vette át az emlékérmet.  Most közöljük laudációikat, melyekből sok érdekességet megtudhatnak az olvasók a szülőváros és Keresztury kapcsolatáról.

 

 

Felföldi Tiborné

Felföldi Tiborné 1964-től volt a zalaegerszegi leánykollégium vezetője, majd 1971-ben a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója lett. Ismeretsége Keresztury Dezsővel még egyetemista korában kezdődött az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol az akadémikus zalaegerszegi diákként az olvasójegye alapján figyelt fel rá. 1969-ben, amikor még a kollégiumban dolgozott, Fülöp István könyvtáros közreműködésével meghívta Keresztury Dezsőt egy író-olvasó találkozóra. Visszaemlékezése szerint meghatóan szép, igazi élményt adó irodalmi estet tartott a diákok számára – Keresztury Dezső pedig a Népszabadságban írta meg tapasztalatait. Amikor 1974-ben a megyei könyvtárban a hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntötték, megbeszélték, hogy egy év múlva eljön a gimnázium könyvtárának átadására. Az avatási ünnepséget követően vált kapcsolatuk rendszeressé, mélyült el barátságuk. Amikor Keresztury Dezső Zalaegerszegre látogatott, egy-egy rendhagyó órára, baráti beszélgetésre mindig elment a gimnázium diákjaihoz, két alapítványt is létesített a kiváló tanulók számára. A halála évében - 1996-ban - is készült a Zrínyibe; betegsége miatt erre már nem került sor, de a Széchenyi Díjából ismét tett felajánlást. Az alma materben életútja és munkássága előtt tisztelegve emléktáblát avattak, könyvet jelentettek meg a vele készült beszélgetésekből. Felföldi Tiborné Keresztury Dezsőről, az emberről, a tudósról, a költőről, a pedagógusról mindig csak felsőfokon tudott beszélni. Rendkívüli egyéniségnek tartotta, s mint fogalmazott, rajongó barátsággal szerette, tisztelte őt. Halálát pótolhatatlan veszteségként fogta fel, ám gyakran forgatta írásait. Ha baja, gondja volt a világgal, vagy nem tudott valamilyen problémát megoldani, Kereszturyt olvasott, és megkapta a választ.

Dr. Kustos Lajos

Dr. Kustos Lajos 1929-ben a Vas megyei Kemenesmagasiban született. 1952-1965 között a Zalaegerszegi Ruhagyár bérügyi osztályvezetője volt. 1979-ben állami vezetés tanszakon végzett, majd a politikai tudományok doktora lett. Zalaegerszeg tanácselnöke volt 1967 és 1990 között. Nagy szerepe volt a város modernizálásában: vezetése alatt épült meg a városi fürdő, a skanzen, a színház, a TV-torony és a sportcsarnok, a lakosságszám több mint a duplájára emelkedett. Meghatározó szerepe volt Zalaegerszeg országos hírnevének megteremtésében. 1975-ben városfejlesztő tevékenységéért Hild-díjat kapott,1985-ben Pro Urbe Zalaegerszegért díjjal, 1989-ben Zala Megyei Alkotó Díjjal, 2000-ben Zala megye díszpolgára és 2016-ban posztumusz Zalaegerszeg díszpolgára címmel is kitüntették. Nyugdíjba vonulása után is aktívan részt vett Zalaegerszeg közéletében, egyesületek, alapítványok tagjaként támogatta a várost. 2009-ben, 80 évesen hunyt el.

Keresztury Dezsővel a város képviseletében vette fel először a kapcsolatot 1970-ben. Városvezetőként fontosnak tartotta mélyebben megismerni Zalaegerszeg történetét és azokat az embereket, akik sokat tudnak mesélni a korábbi időkről. Az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozó tudóst felkeresték azzal a kéréssel, hogy írjon előszót a készülő Zalaegerszeg képeskönyvhöz, amit ő szívesen meg is tett és a várost bemutató TV-film szövegét is elkészítette. Innentől kezdve folyamatossá vált a kapcsolatuk: 1974-ben Keresztury-emlékestet rendeztek Zalaegerszegen, a következő évben díszpolgárrá avatták, majd a Keresztury-család tulajdonában lévő Jánka-hegyi házat a város kivásárolta az örökösök egy részétől - Keresztury Dezső a saját részét a városnak ajándékozta - és átvették a kezelését, abban a reményben, hogy emlékházat sikerül belőle létrehozni. Keresztury Dezső már az 1970-es években „apám utódjának”, „szülőföldem jó pásztorának”, „szülővárosom okos gazdájának”szólította Kustos Lajost dedikációiban. A tisztelet kölcsönös volt, Kustos Lajos „egy Nagy Ember barátságának” nevezte kapcsolatukat és féltve őrizte a Dezső bácsi által számára dedikált könyveket. Kustos Lajos az 1992-ben megalakult Keresztury Ház Kuratórium (ma: Emlékbizottság) elnökként is tovább dolgozott a Keresztury-kultusz ápolásán. 1995-ben jelentős támogatást kaptak a várostól a Keresztury-ház felújítására. Megállapodás is született arról, hogy Dezső bácsi a szülővárosának ajándékozza tekintélyes könyvtárát. A kuratórium legfőbb célja az volt, hogy a Keresztury-házat működtesse, hasznossá tegye az utókor számára, Kustos Lajos ezt a fontos ügyet haláláig szívesen szolgálta.

Dr. Németh József

Dr. Németh József Nyőgéren született 1934-ben; 1956-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett tanári oklevelet. Először a zalaegerszegi Petőfi Sándor Általános Iskola, majd a Zrínyi Miklós Gimnázium tanára volt. 1960-tól a Zala Megyei Tanács Művelődési Osztályán, 1972-től a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságán dolgozott. 20 éven át, 1992-ig igazgatóként vezette a Göcseji Múzeumot.. Intézményvezetőként elévülhetetlen érdemeket szerzett a múzeum épületének és gyűjteményének kialakításában. Kutatásai, publikációi a zalai művelődéstörténet szinte teljes spektrumát átfogták. Munkássága elismeréséül Zalaegerszeg díszpolgárává választották.

Németh József visszaemlékezése szerint Kereszturyról diákkorában még mint miniszterről hallott, majd ezután 1953-ban, amikor megjelent Batsányi János műveinek kritikai kiadása, amit Keresztury Dezső szerkesztett. A város neves szülötte 1969-ben látogatott először Zalaegerszegre; az ő közvetlen kapcsolatuk a ‘60-as - ‘70-es évek fordulóján kezdődött, amikor a városi tanácsnál azt tervezték, hogy Zalaegerszegről egy reprezentatív képeskönyvet készítenek. Az előszó megírására dr. Kustos Lajos tanácselnök Keresztury Dezsőt kérte fel, akit Budapesten Németh József meg is látogatott. Az első találkozást az évek során számtalan követte. Az 1970-ben kiadott albumba Emlékező jóreménység címmel került be az előszó, amit Németh József egy alkalommal a város legszebb lírai képének nevezett. 1974 őszén a megyei könyvtárban ünnepelték az író, költő 70. születésnapját, akinek munkásságát a múzeumigazgató méltatta. Ezt követően született meg a gondolat, hogy Keresztury Dezsőt a város díszpolgárává kellene választani. A javaslatot, melyet Kustos Lajos tanácselnök is támogatott, Németh József készítette el. A felterjesztést nem volt könnyű elfogadtatni, mert Keresztury apja polgármester, ő maga pedig korábban miniszter volt. Végül 1975. október 20-án Zalaegerszeg Város Tanácsa a tudóst díszpolgárrá választotta. Mind Keresztury, mind Németh József elkötelezetten dolgozott a régi értékek megőrzésén, megmentésén, ezért több zalai települést is együtt jártak be. Műemlékkereső túráikon eljutottak például Kallósdra vagy a kehidai temetőkápolnába. Az egykori múzeumigazgató Kereszturyt Zalaszentgrótra is elkísérte, ahol a tisztelőivel találkozott. Németh József a 90. születésnapjához közeledő akadémikusról 1994-ben az Irodalomtörténet című folyóiratban írt Keresztury Dezső és Zalaegerszeg címmel egy hosszabb tanulmányt, melyben életének a szűkebb pátriához köthető eseményeit, történéseit tekintette át. Keresztury Dezső halála után is részt vett emlékének, munkásságának népszerűsítésében, ő rendezte a 2004-ben megnyitott emlékkiállítást, interjúiban, írásaiban szeretettel emlékezett meg róla.

Nyakasné Túri Klára

Nyakasné Túri Klára 1926. október 7-én született Tabon. Az 50-as évektől kezdődően könyvtárosként dolgozott; férjét követve jött Zalaegerszegre, és népművelő-könyvtáros lett Gellénházán, majd a szakszervezeti könyvtárban. 1967-től vezette a József Attila Városi Könyvtárat. A szomszédos József Attila Általános Iskolával szoros együttműködést alakított ki, ennek maradandó eredménye a városi versmondó és mesemondó verseny, melyet azóta is minden évben meghirdetnek. A könyvtári foglalkozásokat módszertani füzetekben is megjelentette. Az iskola kísérleti osztályával való együttműködés eredményeként jött létre a Kacsa Kázmér bábcsoport, amely a Magyar Televízió vetélkedőjén is sikerrel szerepelt. Nyugdíjazása után, 1982-ben megalapította a Bajazzo bábszínházat, melynek tagjai felnőttek, pedagógusok, óvónők, népművelők és más értelmiségiek voltak.

Munkásságának kiemelkedő része volt a Keresztury Dezsővel fennálló kapcsolata, a zalaegerszegi Keresztury Gyűjtemény kialakítása. 1978-ban a felújított és a városi könyvtár kezelésébe adott Keresztury Ház kapcsán került ismeretségbe a magyar kulturális élet egyik mértékadó és tisztelt személyiségével, aki szülővárosa számára átengedte egykori szőlőhegyi hajlékukat, és annak berendezéséhez bútorokat, műtárgyakat, dokumentumokat, könyveket ajándékozott. Nyakasné Túri Klára gondozta és feltárta a könyvtári állományt, folyamatosan gyarapította a Keresztury életével kapcsolatos dokumentumgyűjteményt fényképekkel, levelekkel, képekkel - később interjúkkal, visszaemlékezésekkel, amelyekben megszólaltatta Dezső bácsi kortársait, tanítványait, így egy igen értékes kultúrtörténeti dokumentumtárat hozott létre. Könyvbe rendezte dedikációit, ajánlásait, amely Keresztury Dezső dedikál címmel 2010-ben jelent meg. Összegyűjtötte az édesapa, Keresztury József írásait is: az ezekből készült válogatás Úton, nehéz méltósággal címmel 2016-ban a megyei könyvtár kiadásában látott napvilágot. 1999-ben megszervezte a Keresztury Irodalmi Kört, mely a megyei könyvtárban egy évtizeden keresztül, havi rendszerességgel adott teret a különböző műfajú kulturális eseményeknek. Nyakasné Túri Klára életében számos elismerést kapott munkásságáért. 1993-ban Zalaegerszegért díjat, 2007-ben Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehetett át. 2018-ban, 92 éves korában hunyt el.

 

Németh János

Németh János Kossuth- és Munkácsy-díjas keramikusművész, Zalaegerszeg díszpolgára. A Nemzet művésze címmel is kitüntetett alkotó régi, neves, agyagos családba született 1934-ben Zalaegerszegen. Munkái nemcsak szülővárosában és hazánk több településén, de a világ számos pontján is fellelhetők. Művészetére erőteljesen hatott a nyugat-dunántúli, göcseji népi fazekasság szellemisége és formavilága. Keresztury Dezső hamar felfigyelt a különleges tehetségű művészre. Barátságuk, kölcsönös tiszteletük gyökere a két család közös történetében is keresendő. Keresztury apja, Zalaegerszeg egykori polgármestere Németh János nagyapjának műhelyéből rendelte meg a hivatal és a család kályháit. Ezt Dezső bácsi is felidézte a ‘60-as években, amikor Németh Jánossal találkozott. Keresztury nyomon követte a keramikusművész munkásságát, több kiállítását megnyitotta. Számos alkalommal felkereste műhelyében is, az ottani vendégkönyvben erről több bejegyzés és versrészlet tanúskodik. A művész alkotásait bemutató, 1986-ban kiadott brosúrában olvasható a Németh Jánosnak című költeménye, melyben a művészt méltatta.

Németh János több, Keresztury Dezsőhöz köthető alkotást is készített. Az Életfa Keresztury Dezső emlékére című munkáját Nemesgulácson avatták fel 2002-ben, az ottani általános iskola épületét ékesíti. Zalaegerszegen, a Keresztury-ház falára a Szülőföld című, 1983-ban felavatott dombormű került. Ezen a tájegységre jellemző alakok, építmények, növények és állatok jelennek meg, s itt olvasható az emlékévünk mottóját is adó idézet: “Otthoni táj, emléked, mint vér jár a szívemben”. Az akadémikus Mártírok útján található szülőházának egyik vakablakába egy nagyméretű domborművet álmodott meg a művész, mely 2014-ben készült el. A felső kétharmadba sarlón álló, gyermeket tartó parasztmadonnát helyezett el, az alsó, összetett egységen a Badacsony sziluettje adja a horizontot, előtte pedig végtelenbe futó szántás látható, aminek földrögein a Dunántúli hexameterek két sora olvasható:

"Itt, itt a helyünk: szemeinkben a távol

éggel az itthoni föld fészkire szállni alá."

Dr. Gyimesi Endre

Dr. Gyimesi Endre 1952. október 20-án, Keszthelyen született. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott történelem-könyvtár szakon. 1977-től a megyei könyvtár helytörténeti munkatársa, később a városi könyvtár igazgatója lett. A Zala Megyei Levéltárban 1986-tól dolgozott, 1988 és 1994 között igazgatóként. 1994 és 2010 között négy cikluson át volt a város polgármestere. 2002-től 2014-ig országgyűlési képviselőként tevékenykedett, 2010 és 2014 között a levéltárakért felelős miniszteri biztos tisztet is betöltötte. Közéleti munkájának méltatásaként állami kitüntetéseket, legutóbb, 2019-ben a „Magyar Érdemrend Tisztikeresztje” díjat kapott. A helyi közösség is elismerésben részesítette: először 2011-ben Zalaegerszeg, majd 2015-ben Zala megye díszpolgára, 2018-ban a Zala Megyei Prima Díj birtokosa is lett.

Keresztury Dezsővel egyetemi évei alatt került először kapcsolatba, olvasói minőségben, az Országos Széchényi Könyvtárban. Közelebbi ismeretség az 1970-es évek második felében alakult ki köztük, mikor a megyei könyvtár helytörténeti részlegében dolgozott, ahol a szülővárosába visszatérő Dezső bácsi – Gyimesi Endre a 40 év korkülönbségre tekintettel hívta így– megjelent. 1981-től a városi könyvtár igazgatójaként fontos szerepe volt a város tulajdonába került Keresztury-ház működtetésében, ahová látogatásokat is szervezett. Közel 20 éven át voltak atyai jó barátok, egymás kölcsönös tisztelői; Keresztury Dezső halála előtt néhány héttel búcsúlevelében - felidézve legutóbbi találkozásukat, amiről érezhette, hogy az utolsó - el is köszönt Gyimesi Endrétől. Keresztury Dezső budapesti temetésén ő mondta a gyászbeszédet Zalaegerszeg város polgárai nevében. Az 1996-tól működő Keresztury Emlékbizottság alapító tagja, később - jelenleg is - elnöke. A testület a város polgármesterének támogatásával sokat tett Keresztury Dezső emlékének megőrzéséért: a szülőház falára domborművet helyeztek el, szobrot állítottak a város központjában, budapesti lakóháza falán emléktáblát avattak, Keresztury-köteteket jelentettek meg. Dr. Gyimesi Endrének is köszönhető, hogy a városi művelődési központ felvette Keresztury Dezső nevét.