Különleges értékek a könyvtárban

Felvételek Keresztury Dezsőről és kortársairól

 

Különleges dokumentumok rejtőznek a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár helyismereti gyűjteményében. Felbecsülhetetlen értéknek számítanak azok a DVD-k, melyeken Keresztury Dezső és kortársai visszaemlékezéseit rögzítette az egykori könyvtáros, Nyakasné Túri Klára.
 

A Keresztury-házban található könyvtár kezelője az 1990-es években vett fel több beszélgetést az író, költő, akadémikussal. Hol a Jánkahegyen található családi birtokon, hol Budapesten kereste fel az irodalmárt, de az is előfordult, hogy a balatonfüredi szívkórházban látogatta meg kis kamerájával. 1993 januárjában és februárjában több videó is készült, ezekben szóba került a gyermek- és ifjúkor, valamint a legendás tanárok: Pehm József, továbbá az osztályfőnöke, Müller tanár úr, de Marton Boldizsár Marcellus atyáról is szót ejtett, aki nagy hatást gyakorolt rá. A felvételeken Keresztury időről időre hitet tett a szülőföldje mellett, melyről így szólt: “Én még mindig szeretem ezt a szülőföldemet, egy olyan hűséges, buta természetű vagyok. Ha valakit megszeretek, én azt nem tudom elfelejteni.”

Híres szülöttéről a szűkebb pátria sem feledkezett meg. Mindig hazavárta az írót, aki az 1960-as évektől a korábbinál gyakrabban látogatott Zalaegerszegre. Járt például a leánykollégiumban, ahol a diákok mintegy meglepetésként a saját verseivel fogadták. Az ajándékért cserébe a tanulóknak magáról és a munkájáról mesélt. Ennek az estének a motorja Felföldi Tiborné, a Zrínyi-gimnázium későbbi igazgatója volt. Ő elevenítette fel, hogyan zajlott az 1974-es, a megyei könyvtárban tartott ünnepség, majd a 80. születésnap, amikor az egész város Kereszturyt ünnepelte. Erre a napra Doráti Antal megzenésítette az egyik versét, s ezt adta elő az iskola énekkara. Keresztury egyébként Amerigo Tottal érkezett a gimnáziumba, ahol körülbelül másfél órát töltött, ezalatt az idő alatt megnézték a könyvtárat, s bejárták az egész intézményt. Kereszturynak - Felföldiné visszaemlékezése szerint - nagyon jó memóriája volt, sokat, de tényszerűen mesélt, és soha nem hallgatta el a véleményét. Bölcs volt, reálisan ítélte meg az eseményeket és lehengerelte az embereket, amikor egy-egy fontos kérdésről beszélt. Az emlékezők között Kustos Lajost is megszólaltatta Nyakasné Túri Klára. A városi tanács elnöke Kereszturyt először egy könyv kiadása kapcsán kereste meg, amiben a megyeszékhellyel kapcsolatos tudnivalókat  igyekeztek összefoglalni. Ehhez a kötethez, a Zalaegerszeg város jubileumi képeskönyve című munkához az akadémikus Emlékező jóreménység címmel írt bevezetőt. A városvezető és Keresztury között a kiadvány megjelenését követően sem szakadt meg a kapcsolat, amit több dedikált kötet bizonyít. Szülöttét a város is megbecsülte, hiszen 1975-ben díszpolgári címmel tüntették ki Keresztury Dezsőt. Ennek odaítélése nem volt zökkenőmentes - erről már Németh József a Göcseji Múzeum korábbi igazgatója szólt. Ő készítette el ugyanis a javaslatot, ami a felterjesztéshez kellett. Akkoriban a jelölt ellen szólt, hogy polgármester fia volt és miniszterként tevékenykedett korábban. Németh József visszaemlékezése szerint miután Kereszturyt egy pártkongresszusra is meghívták, s Kádár találkozott vele, végre zöld jelzést kapott a kitüntetés. A megszólalók közé - nem véletlenül - bekerült Németh János, Kossuth- és Munkácsy-díjas keramikusművész is, akinek nagyapja iparosként jó ismeretségben volt Keresztury Józseffel, Keresztury Dezső édesapjával. Németh János Dezső bácsival a ‘60-as években találkozott, aki jól emlékezett saját édesapjának és Németh János nagyapjának a kapcsolatára. Keresztury folyamatosan nyomon követte a keramikusművész munkásságát, később több kiállítását is megnyitotta. A művész - mint mondta - sokat adott értő szavaira és kritikájára. Németh János szerint életfelfogásuk, művészetszemléletük találkozott, mivel mindketten a hazai gyökerekből táplálkozó művészetet szerették. 

Mint látható, a DVD-k olyan másutt még nem publikált információkat, emlékeket tartalmaznak, melyek tovább árnyalhatják a Kereszturyról kialakult képet. Az audiovizuális információhordozók éppen ezért mind a helytörténészek, mind az akadémikus élete és munkássága iránt érdeklődők figyelmére számot tarthatnak.

 

- SZ.E. -