Zalaegerszeg helyi értéktára mentén 1. rész - Gizikétől a Csipkeházakig

Múzeum, templom, kert, fürdőhely, neves épület, sőt szakmai munkásság is található abban az impozáns listában, amely Zalaegerszeg helyi értéktárában szerepel. A lajstrom jelenleg (2019. február) 28 tételből áll, ám folyamatosan bővül. Nézzük az első hét tételt!

 

1. A vasútállomás épülete és „Gizike” gőzmozdony

Ha azt mondom, hogy zalaegerszegi pályaudvar, sanszosnak tartom, hogy kevesen kapják fel a fejüket. Ám ha úgy fogalmazok, hogy a zalai megyeszékhelyen található hazánk alighanem egyetlen neoromán stílusú vasútállomása, akkor már többek fejében elindul a vezérhangya: akár egy büszke bólintás, akár a neoromán kifejezés mögötti „titok” megfejtése, akár a hatalmas épület felidézése kíséretében. Nem véletlen a hatalmas jelző: a kastélyszerű „indóházat” építésekor, 1927-ben egyes kritikák túlságosan is nagynak találták. Az állomásnak van egy „szóvivője” is: Gizike, „aki”, több mint száz éves és nem más, mint egy gőzmozdony, mely 1892-től rótta a kilométereket a Rédics-Zalaegerszeg-Zalalövő útvonalon. A 377-503 típusú közlekedési eszköz 1978 óta éli nyugdíjas éveit közvetlenül a pályaudvar közelében: a szocializmus végóráiban közkedvelt fotózási objektumnak számított a városlakók körében – ha úgy tetszik, a szelfizés előfutárának is tekinthetjük.  

 

 2. AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark

Tréfásan fogalmazva két típusú ember létezik: aki kipróbálta már a zalaegerszegi aqupark híres-hírhedt sárga színű, kanyargós csúszdáját és aki még nem, mert még nem szedte össze a bátorságát. A csúszkák fantázianeve is megér egy misét: Twister, Kamikaze, Hidrocső, Anaconda, Fekete Lyuk, Őrült folyó. Persze a 2002-ben megnyílt AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark jóval több a kalandos lejtők használatánál, hiszen számos medence és különböző élményelemek szolgálják a strandolók kényelmét. Ma már szinte evidens, hogy egy aquaparkban ugrómedencét, lassú folyót és jakuzzit találunk, ám ha az ország legnagyobb hullámmedencéjébe vágyunk, csakis a zalaegerszegi élményfürdőben tehetjük meg. A Szabadtéri Fitness Park pedig már „csak” ráadás…

 

3. Arany Bárány Szálloda épülete

A legek szállodája, akár így is nevezhetnénk az Arany Bárány Hotelt. Nem túlzás a kifejezés, hiszen Zalaegerszeg legelső, máig működő vendéglátóegységéről beszélünk. Ha fellapozzuk a szakirodalmat, kiderül: már a törökkorban vendéglő állt a mai szálloda helyén, míg a püspöki fogadót később, 1750-1760 között építették fel, mely 1893-ig állt a vendégek szolgálatában (az új épületet 1894-ben adták át). Egyetlenegy ábrázolás maradt fent erről a régi szállodáról: egy korabeli számlán látható rajz, melyet megtekinthetünk, ha fellapozzuk Megyeri Anna muzeológus „A földre építek, az égiekben bízom” című könyvét, amely a Morandini építészcsalád történetét tárja fel az érdeklődőknek. A városlakóknak nem kell magyarázni, mit jelent a Télikert, ám nem mindenki számára ismert, hogy a hotel dísztermében vetítettek először mozgóképet (filmet) Zalaegerszegen, méghozzá 1903-ban. És ha legekkel kezdtük, azzal is fejezzük be: úgy tudjuk, hogy a város egyetlen „kísértetjárta” szállodája is az Arany Bárány, legalábbis, ha hihetünk a szóbeszédnek, miszerint az egyik szobában ismeretlen entitás csintalankodik a papucsokkal és a tévéállvánnyal.

 

4. Azáleás-völgy

Az Azáleás-völgyet szintén nem kell külön bemutatni: a gyönyörű „tündérkert” országszerte ismert, szinte elképzelni is lehetetlen, milyen volt a bazitai erdő ezen területe a színesebbnél színesebb havasszépék nélkül. Pedig 1973 előtt nyoma sem volt a rododendronoknak, sűrű akácás vette birtokába ezt a szakaszt, ám azóta a Zalaegerszegi Erdészet dolgozói több ezer azáleát telepítettek. És igen, mielőtt zavarba jönnénk a sok növénynévtől, mind ugyanazt jelenti: a havasszépe és a rododendron is egyenlő az azáleával. Április végén, május elején már láthatjuk a sétálók Facebook-posztjait a virágba borult völgyről, ám egyéb időszakokban is érdemes kisétálni az Alsóerdőre, hiszen szigorúan védett növények és számos fenyőfajta is erősíti a flóra bázisát. Az ismeretlen régmúltba vezetnek vissza bennünket a völgy korábbi elnevezései: Doboskúti, Róka, Kígyó…

 

5. Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom

Amikor szóba kerül a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom, előfordul, hogy kérdő tekintetek jelzik: hol is van ez a templom pontosan? Bezzeg, ha elővesszük a templom „becenevét” (kertvárosi templom), akkor már mindeni bőszen bólogat. Ám még tudjuk fokozni a nevek sokaságát, hiszen a városrész istenházát hívják Mindszenty József emléktemplomnak is. Külön történetet érdemel(ne) a templom építése, ugyanis több évtizedes tervezgetést követően 2004 novemberében szentelték fel a Kertvárosban, Zalaegerszeg egyik legnagyobb – 12 ezer lakost számláló – peremkerületében. Mindössze másfél évtizedes épületről beszélünk, ám a stílusa mégsem tekinthető a szó szoros értelmében modernnek. Sőt, az épületben megbújik valami régi, valami ősi, hiszen a templom stáció-szobrait a Szentföldről érkezett fából faragták. A templommal szemben, az Átalszegett utcában találjuk Zalaegerszeg legfiatalabb plébániáját, melyet 2013. augusztus 1-jével alapítottak meg (és így ezzel négyre emelkedett a megyeszékhely plébániáinak száma a Mária Magdolna, a Jézus Szíve és a Szent Sebestyén plébániák mellett).

 

6. Csácsbozsoki Arborétum

Zalaegerszeg nagyirányú parkosítása az 1960-as és ’70-es években történt meg az Azáleás-völgy, az Aranyoslapi-forrás, a Zalaegerszegi Parkerdő (ismertebb nevén: Alsóerdő), a Zalavölgyi Parkerdő és a Csácsbozsoki Arborétumkialakításával. Az arborétum (vagy más néven: botanikus kert) különleges hely, az idegen szavak szótárában a következő jelentéssel szerepel: „ritka és egzotikus növényekkel, fákkal, cserjékkel benőtt kert”. Való igaz: Zala erdősült vidékének világát fedezhetjük fel a bozsoki városrész szegletében: mocsártölgyek és –ciprusok, tölgyesek és bükkösök, ligetes fenyvesek és lombhullatók teszik vadregényessé a tájat (egy kis fantáziával még Középfölde – A gyűrűk ura sorozat emblematikus helyszíne – is az eszünkbe juthat). Emberléptékű arborétumról beszélünk: a távok nem borzolják az idegeinket, mégis alkalmas arra, hogy a természet titkait kifürkésszük.

 

7. Csipkeházak épületegyüttese

Többszintes lakóházat minden városban találunk, ám csipkeházra csakis Zalaegerszegen bukkanhatunk (na jó, némi túlzással, hiszen Cserkeszőlőn egy családi házban kézműves bolt is működik csipkeház elnevezéssel, ám az időbeli elsőség mindenképpen a zalai megyeszékhelyé). A zalaegerszegi Csipkeházak a szocializmus korszakának lenyomata: két különálló épületegyüttesről beszélünk, melyeket Vadász György tervei alapján építettek fel 1974-1985 közöttmodern stílusban, mely mégis régvolt időket idéz fel – például a csonkakontyos vonalvezetésű tetőrész kialakításával a göcseji boronaházak homlokzataira emlékeztető hatást értek el az építők. Az elnevezést a köznyelv teremtette (nem tudni, ki mondta ki először: Csipkeházak), s az erkélykorlátok hullámzó homlokzatú, csipkemintát utánzó összhatására utal. Egyes vélemények szerint a név onnan is eredeztethető, hogy az épületegyüttes felülről nézve egy csipketerítő alakját mutatja (napjaink drónfelvételeinek jó témája lehetne). A Csipkeházak eredeti tervei grandiózusabbak voltak, ugyanis a városfejlesztési elképzelések egy hatalmas, négyzet alakú, középen átriumos építményhalmazt preferáltak. Az átriumból tér lett, melyet ma mindenki a következőképpen ismer: Dísz tér.