2024.05.29., szerda - Magdolna napja
search

A Deák+kert és Madách Imre ébresztése Keszthelyen

Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban tartották a Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napok rendezvénysorozatát és “A házi készítésű gyümölcspárlat kultúrája és értelmezése a Balaton vidékén a 20. század második felétől napjainkig” című konferenciát. Az eseményen muzeológusok, levéltárosok és könyvtárosok előadását hallhatták az érdeklődők.

A rendezvény hagyományairól Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár korábbi igazgatója, jelenlegi főkönyvtárosa elmondta, ezt a szakmai programot az 1980-as évektől szervezik a közgyűjtemények. A paletta széles, a tematikában helyet kapnak történeti jellegű, néprajzi, irodalomtörténeti, szociográfiai és egyéb kutatások, mindazok a területek, amelyek hozzátartoznak egy-egy közgyűjtemény tevékenységi köréhez. A program erénye, hogy kétévente lehetőséget kínál a fiatal munkatársaknak, hogy kutatási eredményeiket a szakma elé tárják. Az esemény ezúttal alkalmat adott arra is, hogy a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár égisze alatt működő Deák+kert irodalmi portált Kocsis Tamás bemutassa. A felelős szerkesztő kiemelte, minden fórumot megragadnak, hogy a literatúrát és a több rovatból felépülő oldalt népszerűsítsék. Feladatuknak tekintik a tehetséggondozást és a közösségépítést, s csapatuk folyamatosan azon dolgozik, hogy az irodalmi életet helyben és vármegyei szinten is felpezsdítse. Ezért jelennek meg a közösségi felületeken is, ahol próbálják közvetlenebb tartalmakkal és formákban elérni a nagyközönséget. Nemrég új ötletként Balaton László egyik írását rejtették el Zalaegerszegen, amivel számukra is meglepő nagyságrendben és gyorsasággal mozdították meg követőiket. A szöveget ugyanis, amit egy fa odvába tettek, már egy órán belül megtalálta valaki. Ilyen és ehhez hasonló kezdeményezésekkel a jövőben is igyekeznek növelni az olvasótáborukat. Terveznek nyílt pályázatot, kávédélutánt a Deák+kerttel, de szeretnék folytatni a hozzájuk csatlakozók műveinek kiadását is.

A konferenciára a Deák-könyvtár főkönyvtárosa, Kiss Gábor egy irodalom-, illetve színháztörténeti szempontból is érdekes témát hozott. Előadásának a Madách Imre ébresztése címet adta, abban a Mózes című dráma keletkezésével, színrevitelének körülményeivel foglalkozott. Megjegyezte, hogy Madách 1860-61-ben írta ezt a művét, melyet az akadémia bíráló bizottsága is értékesnek talált, ám nem tudott vele mit kezdeni. Színpadra állításával kétszer kísérleteztek, ám ezek a próbálkozások nem jártak sikerrel. Az 1960-as években Keresztury Dezső akadémikust kérték meg, hogy dolgozza át a darabot. Ő a Mózest lerövidítette, modernizálta, alakított a szerkezetén és a végét is megváltoztatta. Az elkészült változatot végül 1966 márciusában tűzték műsorra Veszprémben, a Petőfi Színházban. A kritika és a közönség jól fogadta, játszották a megye városaiban, Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Szombathelyen, Budapesten, s az egyik előadást a televízió is rögzítette. A felújított művet még abban az évben könyv alakban is megjelentették, a kiadványhoz az illusztrációkat a jeles grafikus és könyvművész, Kass János készítette. A vidéki premiert 1967-ben fővárosi bemutató követte a Nemzeti Színházban. A szereplők között mások mellett Sinkovits Imre, Sinkó László, Agárdy Gábor, Szokolay Ottó és Tyll Attila szerepelt. A művészek által aláírt színlap egy példánya fellelhető a Deák-könyvtár gyűjteményében. A Keresztury-féle változatot az 1986-os felújítással együtt több, mint 450 alkalommal láthatták a színházkedvelők, ami bizonyította, hogy Madách nem tekinthető egyművű szerzőnek a magyar irodalomtörténetben. Kiss Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy a Mózeshez és Kereszturyhoz kapcsolódó eredeti relikviákat előadásához a zalaegerszegi bibliotéka rendkívül gazdag helyismereti gyűjteményéből válogatta.

A konferencián a fotókat Tóth Renáta és Szili Erika készítette, az illusztrációs képek Kiss Gábor előadásából származnak.

 

Szakál Eszer

Kapcsolódó galéria