„Higgy a versnek” – A keszthelyi és hévízi diákalkotók antológiájáról

2023 végén jelent meg Viharfelleg, szilvalekvár címmel a keszthelyi és hévízi középiskolások irodalmi és képzőművészeti antológiája. A kötet kiadója, a Pannónia Kulturális Egyesület által kiírt pályázatra nyolc diák küldte el az anyagát, verseket, novellákat és grafikákat. Ezekből a pályaművekből állt össze az antológia, Szemes Péter irodalomtörténész és - kritikus szerkesztésében. A könyv bemutatására a keszthelyi városháza dísztermében került sor 2024. január 5-én, amelyen részt vett a kötet kiadását támogató két város - Keszthely és Hévíz - polgármestere, Manninger Jenő és Papp Gábor, valamint a Pannónia Kulturális Egyesület alapító tagja, Farkas Szilárd is.

A mintegy 100 oldalas antológiát Szemes Péter gondolatai vezetik be. A szerkesztő kiemeli, hogy az antológiát hagyományteremtő szándékkal adták ki, remélve, hogy lesz folytatása, és ezzel folyamatos lehetőséget tudnak biztosítani a környék tehetséges diákszerzőinek. A megjelent művek természetesen még a korai zsengék közé sorolhatóak, néha még "döcögősek". Mindettől függetlenül Szemes Péter a szövegek legfőbb értékének a bennük rejlő tisztaságot és őszinteséget látja.

A válogatáskötet első szerzője Bencze Lilien Alexa, a Keszthelyi Vajda János Gimnázium tanulója. Tőle egy novellát és öt verset olvashatunk. Rövidprózája, A bukott angyal egy majdnem tragikusan végződő korcsolyabalesetet mutat be. A versek közül külön kiemelendő a hosszabb lélegzetvételű, Felírom a nevem és a zárószöveg, a Kapcsolódás. Az elsőben a szerző bátran nyúl a hagyományos rímes versformához, és ezt viszonylag jól meg is oldja, gördülékenyen olvasható a szöveg. Bencze Lilien Alexa a költő archetípusaként áll itt előttünk, a kételkedő lírikusként. Vajon fennmarad-e a nevünk mint szerzők? A vers pozitív választ ad a végén: „örökre felírom a nevem”. A Kapcsolódásban egy alapvetően mai problémát dolgoz fel a költő, a digitális függőség elembertelenítő és közösségromboló hatásait.

Berezvai Barbarától, a Hévízi Bibó István Gimnázium és Kollégium tanulójától két szöveg került be az antológiába. Az elsőben, az Éltető elemben a Szív és az Ész örök dialógusa jelenik meg. A Lány a tükörben szintén egy jellemző érzésre reflektál, a testképzavarra, biztató végkicsengéssel: „Tehát kérlek, higgy a versnek, mert talán ez az egy, ami sosem hazudik.” Itt egy olyan kulcsgondolatot fogalmaz meg a fiatal szerző, amit minden írónak és költőnek a szeme előtt kell tartania: az irodalom nem játék, hazudni tilos, a nyelvet nem lehet, nem szabad megerőszakolni, csak minőségi munkát adhatunk ki a kezünkből.

Clausen Anna Solveig, a Vajda János Gimnázium tanulója két prózával mutatkozik be az antológiában. Az Ördögben misztikus, középkori skandináv hangulat tárul elénk, míg a Parasztpszichiátriában a Tar Sándor-i szociografikus novellahagyomány.

Fauzer Dominika Cintia, a Premontrei Szakgimnázium, Technikum és Kollégium tanulója két grafikával pályázott. A gót hatású rajzok jól illeszkednek a szövegek közé.

Fekete Vanessza, a keszthelyi VSZK tanulója három verse, az Érdekes..., a Biztonság… és a Napok teltek a legáltalánosabb líratémát, a szerelmet dolgozzák fel. Ez talán a legjobban a leghosszabb szövegben, a Napok teltek soraiban sikerült.

Kovács Ramóna Angéla, a Premontrei diákja öt novellával szerepel a kötetben. Az Emlék című novellában egy kellemes melódia idézi elő az emlékeket, mint Proustnál a madeleine és a hársfatea gyermekkort reprezentáló ízrobbanása. A többi kispróza (Távolság, Sötét adottság, Wendigo, Lidérces éj) is megmutatja, hogy a szerző bátran nyúl az emlékeiben rejlő történetanyaghoz.

Az irodalmi részt szintén egy premontreis tanuló, Mándi Izabella versei zárják. Az első írás, a Lezárt érzelmek bálterme az olvasóban Ady Endre Lédával a bálban című költeményének sötét hangulatát idézik fel, de megjelenik a danse macabre motívuma is. A vers függőben hagyott vége – ahogy az alcím (Soha be nem fejezett vers) is jelzi – érett líratechnikai tudást sejtet. A másik szöveg, a Szeretlek Hervay Gizella Levél helyett című versének lezárásával állítható párhuzamba. Mándi Izabella egy szívet ábrázoló grafikát is közöl a kötetben.

Az antológia utolsó lapjain öt rajzot láthatunk, amelyek a japán manga stílusában készültek. Alkotójuk Millei Daniella, a keszthelyi VSZK tanulója.

A Viharfelleg, szilvalekvár című antológia minden kétséget kizáróan remek kezdeményezés. A diákszerzők megmutathatták kibontakozó tehetségük legjobb eredményeit. A kötetben szereplő írások elsősorban a mai fiatalokat érdeklő-érintő élményanyagokat dolgozzák fel, de megjelennek az általános és örök érvényű irodalmi háttértapasztalatok és témák is. A fiatalok ezt jól reprezentálták, és nem is csak „középiskolás fokon”. Biztosak lehetünk abban, hogy ezekkel a nevekkel – ha nem is mindegyikkel – még fogunk találkozni a későbbiekben is. Persze, felmerül a kérdés, hogy miért csak ifjú hölgyek vállalkoztak erre az irodalmi kihívásra, de a válasz megadása nem ennek a recenziónak a feladata.

Viharfelleg, szilvalekvár Keszthelyi és hévízi diákalkotók antológiája, Pannónia Kulturális Egyesület, Keszthely – Hévíz, 2023.