Rövid történetek

 

Azt hittem, amit meséltél,

csak történetek voltak,

de most látom, hogy

ez az életed.

 

 

Odüsszeusz

 

Nem kötözted le magad,

amikor a sziréneket hallgattad,

ezért kaptál kankót.

 

 

Tavasz

 

Most még csak finoman tavaszodik,

és a fák is csupaszok,

úgy merednek az égbe, akár a seprűk.

Még csak sejthetjük, hogy orgia lesz

a sok szégyellős mozgás után.

A nyárra vágynak az ujjak,

hogy ültetni lehessen a kavicsos földbe,

hogy a nyirkos seggekre ráüssön a nap.

 

 

Csók

 

Olyan volt a cigányasszony csókja,

mintha egy rücskös varangyot

csókoltál volna meg.

Hideg és nedves.

És nem hozott szerencsét.

 

 

Utóirat

 

Megijedek önmagamtól,

hogy már a kezdetekben

láttam a végét, pontosan

meg is fogalmaztam,

miként fogunk elválni,

ahogy elválik a hús

a csonttól és a bőrtől,

csak egy éles kés kell,

ami pontosan tudja

merre kanyarítson.

Ebben a felborult

és elfáradt alakban,

ami te vagy,

már nem látom magamat.

Csak arra kérnélek még,

hogy a vadászcsizmámat

ne dobd ki a szemétbe,

egyszer még jól jöhet.

 

 

Barátnő

 

Régóta nem volt dolga férfival,

ha szerét ejtheti, berúg,

sirályokat etet az erkélyéről,

zsákszámra dobálja be a tablettát,

talán egyszer túl is adagol,

és akkor becsapja végleg önmagát.

 

Esténként kiveszi a műfogait,

reggelente megborotválkozik,

hajnalban álmatlan forgolódik,

korábban hidak alatt élt,

most egy lerongyolódott kis lakásban

ceruzával festi a szemöldökét.