2023.06.04., vasárnap - Bulcsú napja
search

Kocogó vasárnap,avagy Caola esete a Tömegsporttal - 1. rész

Dér Katalin

 

  1. Bevezető

Régóta szeretek futni, különösen félmaratonokat. Amikor Zalaegerszegre keveredtem (már jó tíz éve), az első zalai futóversenyre történő nevezésem nagyon emlékezetes maradt. Nem is maga a futóverseny miatt, hanem az ezt követő párbeszéd egyik ismerősömmel, hagyott mély nyomot bennem. Még mindig megmosolyogtat minden egyes nevezés alkalmával, főleg hogy a nevezési díjak árai azóta természetesen már a duplájára emelkedtek. Csupán annyi történt, hogy megemlítettem Neki, hogy befizettem a nevezési díjat, és mennyire várom már, hogy végre újra megmérettessem magam. Erre gyermeki rácsodálkozással már szegezte is nekem a kérdést, hogy mondjam már mik a nyeremények, vajon mit osztogatnak, ha már olyan sokat kellett fizetni? (Megjegyzem, akkor egyáltalán nem számított soknak az a 4-5 ezer Ft egy színvonalasan megszervezett futásért.) Azt hittem csak viccel, hiszen ez a történet tudtommal nem arról szól, hogy nyereményeket osztogatnak, hiszen legtöbbször pont én fizetek azért, hogy futhatok egy jót. Persze biztosítva vannak frissítőpontok, orvosi ellátás, chipes időmérés, neadjisten egy pohár alkoholmentes sör vagy egy tál ebéd, újabban pár fénykép is a jobb helyeken, de úgy kimondottan ajándék? Az nincs.

Azóta többször elgondolkodtam ezen, mert másoktól is érkeztek hasonló kérdések, főként az idősebb generáció tagjaitól. Néha még bizonygatnom is kellett, hogy dehát nem bennem a hiba, nem én vagyok olyan lassú, hogy nem érdemlek semmi ajándékot, hiszen többször még a dobogóra is feljutottam, vagy csak párral maradtam alatta, de mégis volt, hogy az érmen vagy emléklapon kívül semmi más nem ütötte a markomat. Ez így van, ez a szokás, és kész. Nem is firtatnám tovább… de valaki mindig odabök: „No, de nem így volt ez régen!”

És felvilágosítottak végre! Legalábbis itt Zalaegerszegen (és azóta már tudom, hogy a legtöbb nagyvárosban is) bizony nagyon is megérte az ilyen nagyszabású tömegsportokon részt venni, hiszen „volt olyan, hogy már csak azért, mert részt vettünk valamelyik távon, annyi szatyor tisztálkodási és szépségápolási cuccal tértünk haza, hogy egy évre el voltunk látva” – hallottam több felől is már ehhez hasonló történetet. Itt az idő tehát, hogy kiderítsem végre, milyen titok állhat eme nagy bőkezűség mögött.

Írásomban szeretnék arra is rávilágítani, hogy tömegsport alatt én kimondottan a szó szoros értelemben vett tömeges, térítésmentes és pont ezért ösztönző, motiváló sportolást értem. Drága futóversenyek, költséges szabadidőközpontok, sportcentrumok természetesen ma is vannak, ilyen-olyan sportegyesületek szintén egymást érik, de kimondottan ingyenes, szervezett sportolási lehetőség – az nemigen. Nem véletlenül tudott egy „Caola kocogó derby” ezres tömegeket megmozgatni, hiszen egy mai futóverseny esetében már az is nagy szó, ha két-háromszáz embert össze tud toborozni. A Caola pozitív példáján szeretném bemutatni, hogy ha 40 éve ilyen varázsereje volt ennek a gyárnak, akkor valószínűleg a mai világban is összejöhetne még ugyanez, vagy valami hasonló, csak a jelenlegi hozzáálláson kellene változtatni. Mit lehetne tenni, hogy visszakapjuk az igazi tömegsportot, a régi Kocogó vasárnapokat? Amikor nem mi jutalmazzuk a szervezőket, hogy engednek bennünket futni, hanem minket jutalmaznak azért, hogy teszünk valamit az egészségünkért, hogy jó példát mutatunk…

Végül, végigkísérem a Caola gyár haláltusáját is a napilapok hasábjai mentén, bemutatom hogyan tűnt el az egykor nagyhírű cég a sportpályájával együtt. Ez a sportpálya jelképezheti a tömegsportot is, ezért gondolom, hogy nem fókuszálhatok csak az egyikre, hiszen sorsukat is ugyanaz a jelenség (a rendszerváltás) pecsételte meg. S mint tudjuk, minden mindennel összefügg! Sőt, az előző, Herszonról szóló írásomnak is van kapcsolódása ide, hiszen minden egyes delegáció látogatást tett az akkortájt virágzó Caola gyárban.

  1. Tömegsport – „Mindenki sportja”

Sokszor tapasztalható, hogy a sporttal kapcsolatos fogalmak keverednek még olyanok esetében is, akik hivatásszerűen foglalkoznak velük valamilyen aspektusból – akár az egészségügy, akár a sport területén. A tömegsport – szabadidősport, illetve a versenysport – élsport fogalma mosódik többnyire össze. 

A tömegsport a két világháború közötti időszak fogalma, ahol a baloldali mozgalmak egyik törekvéseként jelenik meg, mellyel azt akarták kifejezni, hogy a sport nemcsak a kiváltságosoké.(1). 

A magyarországi tömegsport eredeti formája a valóban nagy tömegeket megmozgató Munkára Harcra Kész (MHK) mozgalom volt, amelyet szovjet példára hozott létre a politikai és sportvezetés 1949-ben. A legkisebb iskoláktól, falvaktól a nagyüzemekig rendezték meg évente a versenyeket, amelyek futásból, kislabdadobásból, távol- és magasugrásból, súlylökésből, esetleg úszásból, kerékpározásból álltak. A résztvevők a próbákon elért eredmény alapján bronz, ezüst, arany MHK-jelvényt kaptak. A mozgalom javára írható, hogy valóban serkentette a fizikai aktivitást, azonban ez kampányjellegű volt, a résztvevők igazából nem végeztek a próbák és versenyek között rendszeres testedzést s egy-egy falusi szpartakiád nem ritkán a söröskorsó mellett végződött.(2).

A tömegsportnak az a formája, ami napjainkban világszerte nagymértékben elterjedt, elsősorban a közép- és hosszú, akár maraton távú futóversenyek (például Futapest, Keszthelyi kilométerek, Vivicittá futások, New York City Marathon) kapcsán, inkább a szabadidősport kategóriájába tartoznak. Ezek alapvetően különböznek a régi tömegsportoktól, mert a résztvevők csak akkor képesek az előírt távot lefutni egészségük veszélyeztetése nélkül, ha rendszeres edzésben vannak, és az orvosi vizsgálat alkalmasnak találta őket. Másrészt, bár a versenyek tömegeket mozgatnak meg, a résztvevők ebben egyénileg vetélkednek. Céljuk voltaképpen önmaguk próbára tétele.

Tehát, a hétköznapi testedzés szakszerű neve a szabadidősport. Létezik egyéni kivitelben (el-eljárunk futni, focizni, túrázni kisebb-nagyobb, alkalmi társaságban), de vannak csoportos formái is (futóklubok, fitness csoportok stb.). Ezeknek a futóversenyeknek a résztvevői, a szabadidős sportolók és a tömegsportolók igen közel állnak egymáshoz. Megegyeznek abban is, hogy teljesítményükért anyagi juttatásban nem részesülnek, költségeiket önmaguk fedezik.(3).

A szabadidősport igazából a pártállami tömegsport szinonimájaként alakult ki. Ez olyan sporttevékenység, melyet szabadidőben kikapcsolódás, felfrissülés illetve egészségünk megóvása, teljesítőképességünk megőrzése vagy növelése céljából végzünk, melyben a szabadidő némileg félrevezető fogalom, hiszen a professzionalista kivételével mindenki szabadidejében sportol.

Hasonló kifejezés a rekreáció is, melynek jelentéstartalma a köznyelvben dominánsan a szabadidő-eltöltés kultúrája, de inkább a jólét, a jó közérzet és a minőségi élet megteremtését szolgálja. Magában foglalja mindazon társas, játékos, kultúr- és sporttevékenységeket, melyeket a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki-szellemi teljesítőképesség helyreállítása, fokozása érdekében teszünk. Ennek fényében összességében megállapítható, hogy a rekreáció célja a „mással való foglalkozás.”(4).

Az ipari fejlődés, az urbanizáció, a szabadidő növekedése következtében, vagy a sokszínű kulturális örökség, a nemzeti hagyomány, illetve a sport nemzetközi jellege folytán is a korábbi egyértelmű kategóriák tartalma mára módosult, vagy összemosódott és számos felosztás alakult ki.

Magyarországon például – a nemzetközi életben használatos „Sport for All” mintájára – kezdik „Mindenki Sportjának” is nevezni azt a lakossági sportot, amit az 1950-es és 1960-as években tömegsportnak, az 1970-es és 1980-as években szabadidősportnak, majd rekreációs sportnak hívtak, és gyakran még az is vita tárgya, hogy egyáltalán sportol-e az, aki nem sportágat űz. A Sport for All fogalma több mint három évtizedes múltra tekint vissza a nyugati államokban. Nemzetközi szervezetének alapszabálya kimondja, hogy a sporttevékenységhez mindenkinek joga van (Európai Sport for All Egyezmény, 1975).(5).  

Közös a felsorolt, egymáshoz nagyon közel álló fogalmakban tehát, hogy ezeknek a „sportolói” általában nem szervezeti keretek között, hanem egyénileg, családban, valamint baráti társaságban, illetve létesítményhez nem kötötten, közterületen, a szabadban, valamint otthon a lakásban szoktak mozogni, s maximum valamilyen tömegsport-rendezvényre fognak benevezni. Vagy már arra sem, mert jelenleg a népességnek egyre alacsonyabb hányada lesz képes megfizetni ezek nevezési díjait.

  1. Gyárak szerepe a tömegsportban (Kiemelten a zalaegerszegi Caola)

A 70-es, 80-as években Zalaegerszegen egymást érték a gyárak, virágzott az ipar, a termelés, a kereskedelem. Legalább 10-15 gyárat fel lehetne sorolni, amelyek nemcsak hogy munkahelyekkel, de olcsóbb hazai termékekkel is el tudták látni a lakosságot:

  • Kerámia- és Cserépkályhagyár,
  • Kanizsa Bútorgyár megyeszékhelyi Műbútor Szövetkezete,
  • MOM - Magyar Optikai Művek,
  • Ganz-Mávag,
  • Zalaegerszegi Ruhagyár,
  • Zala Bútorgyár,
  • Zalai Kőolajipari Vállalat,
  • Magyar Hűtőipari Vállalat zalaegerszegi gyára,
  • Zala megyei Állami Építőipari Vállalat,
  • Zala Megyei Baromfifeldolgozó és Értékesítő közös Vállalat,
  • Zalahús,
  • Tungsram Alkatrészgyár (zalaegerszegi gyára),
  • Alugép,
  • Caola,
  • Vertesz,
  • Tejgyár,
  • Köbtex.

Közös bennük, hogy rövidebb-hosszabb ideig gyári / vállalati sportkörök, sportpályák is működtek bennük, de nemcsak a munkahelyi sportolásra éreztek késztetést, hanem a tömegsportok népszerűsítését is feladatuknak érezték, hiszen gyakran adódtak olyan alkalmak, amikor ilyesfajta kikapcsolódásoknak egyben résztvevői és szervezői, lebonyolítói is voltak. Írásomban a Caola KHV gyárát szeretném kiemelni, mivel az egyik legrégebbi múlttal rendelkező és jelentős sikereket magáénak tudható vállalatnak tekinthető, illetve a tömegsport népszerűsítése érdekében tett lépései még mai szemmel nézve is dicséretes és külön figyelmet érdemelnek.

A Caoláról elmondható tehát, hogy nemcsak a szépségre, ápoltságra gondolt. A mondás szerint a tisztaság fél egészség, s ha ehhez hozzávesszük a rendszeres testmozgást, akkor még kisebb lehetett a valószínűsége annak, hogy dolgozói az orvosi rendelők visszatérő vendégei voltak. A Caola már egészen korán létrehozta Sportegyesületét, majd egy Szabadidő- és sportcentrummal is hozzájárult dolgozói jó közérzetéhez. A Caolás sportolók közül a legtöbbre a kézilabdás lányok vitték (NB I/B-ben játszottak). Nevezetes epizódja a város sportéletének az 1982 óta rendszeresen megrendezett szeptemberi Caola kocogó derby. Ezen minden korosztály indulhatott, természetesen külön-külön és más-más távon. Minden évben többezren vettek részt rajta, s nemcsak a megyeszékhelyről, de távolabbi településekről is.

Már a gyár elhelyezkedése is sokatmondó: Zalaegerszeg, Sport u 3. 

Az utca neve 1968-óta Sport utca. Azért vette fel ezt a nevet, mert itt már 1963-ban elkezdődött a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat Sporttelepének építése.6.

1. kép. Az Építők Sporttelepe, 1971.

Hűen ehhez a címhez, abban tűnik ki a többi – szintén nemzetközi hírű – gyár közül, hogy nagyon sok energiát fektet a sport népszerűsítésére. Ez egy olyan hely, „ahol a dolgozók testedzése is lényeges szempont.”

Fellendülőben a sportélet a Caola zalaegerszegi gyárában címmel bővebben is olvashatunk erről a Zalai Hírlap 1982. áprilisi számában:

„A Caola zalaegerszegi gyára az utóbbi időben jelentős gazdasági eredményeket ért el. A dinamikus fejlődés mellett vajon milyen sportolási lehetősége van az itt dolgozó 550 embernek? Erre kerestük a választ ottjártunkkor.

  • Vállalatunk erőteljes fejlődése mellett nagy figyelmet fordítunk dolgozóink sportolási lehetőségeire – tájékoztatott bennünket Gedeon Tihamér igazgató. – Elsősorban a tömegsportot szorgalmazzuk, de vannak elképzeléseink a minőségi sport területén is. Mivel dolgozóink zöme nő, erre a bázisra építve olyan sportágban szeretnénk idővel NB-s csapatot kialakítani, amelynek nincs zalaegerszegi képviselője.

Miként illeszkedik a Caola elképzelése a városi sport fejlesztéséhez? A kérdést Spilák Józsefnek, a VTSF vezetőjének tettük fel.

  • Régóta figyelemmel kísérjük a vállalatnál folyó sportmunkát, amely eddig tömegsport jellegű volt. A város sportfejlesztési tervében a Caola a női kézilabdázás területén jelentős feladatot kapott. Az utánpótlás a női vonalon biztosított.

A gyárnak saját Sportegyesülete van. Munkájáról Kovács Sebestyén Endre sportköri elnök beszélt:

  • Jelenleg két szakosztály, a női kézilabda és a teke működik. A kézisek a megyei, a tekézők a városi bajnokságban szerepelnek. Szakcsoportjuk van a horgászoknak és a természetjáróknak, míg a focisták tömegsport-csoport jelleggel a városi kispályás bajnokságban játszanak.

  Most bővítik a vállalat 5 millió forintért készült sporttelepét. Klubhelyiség, férfi, női és játékvezetői öltöző, asztalitenisz-terem és sakk-szoba épül. Rövidesen elkészül a teniszpálya, így a kézilabdán, a labdarúgáson és a röplabdán kívül a fehér sport űzésére is lehetőség nyílik. Népszerű a horgászat a dolgozók körében, ezért Pölöskén társadalmi munkában horgásztanyát építenek.

Hogy használják ki a lehetőséget a dolgozók? A választ a sportköri elnök adta meg:

  • Az 550 dolgozóból 110 rendszeresen sportol. Célunk az, hogy még több tagja legyen a vállalati sportkörnek, s ezt jól sikerült háziversenyekkel kívánjuk elérni.

Az Országos Sportnapok rendezvénysorozatának egyik kiemelkedő eseménye lesz majd a szeptemberben sorra kerülő Caola sportnapok. Legjelentősebb programja a Caola mezei futóverseny, amellyel a rendezők az egész város futni szerető lakosságát meg akarják mozgatni. A Caola sportnapokon a futáson kívül a kézilabda, a kispályás labdarúgás, a sakk és az asztalitenisz képviselői szerepelnek még.

A Caola zalaegerszegi gyárában rájöttek arra, hogy a dolgozók munkahelyhez való kötődését a sportolási lehetőségek megteremtésével is elősegíthetik. Most a szálak megerősítésén munkálkodnak.”7.

1982-ben a Caola zalaegerszegi gyárának pályaavatója egyfajta mérföldkőnek számított a korabeli sportrendezvényeken kiválóan szereplő Caola Sportegyesület életében.

A gyár megépülésekor itt már volt egy működő sporttelep, ahol korábban atlétikai számokat, MEDOSZ sportnapokat (tömegességi versenyeket),8. Alkotmány Kupa9. megmérettetést tartottak. A 60-as évek közepétől Építők Sporttelepének hívták, 1978-tól a ZTE Sport utcai Sporttelepének is helyet adott. Valószínűleg az Építők Sporttelepének kibővítésével jött létre az új Caola Sportcentrum.

2. kép. Iskolai sportnap az Építők pályán az 1970-es 80-as években (Fotó)(10).

 Ekkor indult az a mára már nosztalgikus, nagy tömegeket megmozgató futóverseny-sorozat, amelyről eme tanulmányban részletesebben is szeretnék beszámolni, hiszen még ennyi idő távlatából is lelkesen emlékeznek rá a környezetemben élők: „Nah, az volt a régi szép idő, amikor a tömegsport még ténylegesen tömeges sportolásról szólt,” ingyenesen, a tanulókat ötösökkel, iskoláikat a kupáért versengve, a felnőtteket bőséges jutalmakkal motiválva…

3. kép. A Caola futásért járó érdemjegy bejegyzése egy 1985-ös Ellenőrző könyvben

Nemcsak a helyi, de az országos napilapok is beszámoltak az eseményről: 

Népsport„A CAOLA – KHV SK zalaegerszegi gyáregysége szeptember 3-án és 4-én tömegsportverseny keretében avatja fel új sportlétesítményét, amelyben a kézilabda, a tenisz, a röplabda és az atlétika szerelmesei találnak otthonra. Szeptember 5-én 9 órától pedig a Caola kocogó derby elnevezésű, mezei futóversenyt rendezik meg Zalaegerszegen a város lakossága, valamint a gyáregység dolgozóinak részvételével.”11.

     Zalai Hírlap: Sportcentrum avatás a Caolában

„A Caola zalaegerszegi gyárában tegnap délelőtt Sportnap keretében adták át a közel hatmillió forint értékű sportcentrumot. A nagyrészt társadalmi munkában készült komplexum ifjúsági és sportházat, kézilabda-, tenisz- és lábteniszpályát, valamint pihenőparkot foglal magában.”12.

     Népsport: Pályaavató és Kocogó-vasárnap

„Szombaton délután ünnepélyes keretek között avatják fel a Caola kozmetikai gyár zalaegerszegi telepén épült két új teniszpályát.”

 „Két Zala megyei városban is kocogónapot rendeznek vasárnap. Zalaegerszegen a Balaton úti parkerdőben lesz a Caola kocogó derby, amelyen minden korosztály képviselői indulhatnak. A legrövidebb táv 400, a leghosszabb 2200 méter lesz. Rajt: 9 órakor. Nevezni a helyszínen lehet. Minden részvevő emléklapot és a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat termékeiből összeállított ajándékcsomagot kap. A másik zalai színhelyen – Nagykanizsán – Kocogjunk Kanizsán címmel 10 órától rendezik meg a versenyt. A rajt és a cél a Fabik Károly Úttörőház előtt lesz. Ott lehet nevezni is – korhatár nélkül!”13.

A Vegyipari Dolgozó szakszervezeti lap 1983. októberi számából azt is megtudhatjuk, hogy a CAOLA Sportkör 35 éves (1948-1983).

„1948 őszén alakult meg sportkörünk. (…) A minőségi sport mellett mindig elsődleges szempont volt a tömegsport fejlesztése, dolgozóink ez irányú igényeinek kielégítése. (...)

Milyen a jelen? A lelkesedés töretlen, a sikereink is azt igazolják, hogy van utánpótlás, a fiatalok a lehetőséggel jól élnek. 1982-ben a zalaegerszegi női kézilabdás lányok bekerültek a Nemzeti Bajnokság II. osztályába. 1983-ban a tavaszi szezon végén, a büszke 5. helyet érték el. Csak gratulálni lehet eredményeikhez és további sikereket kívánni. (…)

A testkultúra szakosztályunkban igen eredményes munka folyik, két edző segítségével több, mint 60 fő jár rendszeres edzésre, testi erejének fejlesztésére, egészségének megvédése érdekében. 1983-tól beindult a teke- és a teniszszakosztály is. (…)

Minden évben megszervezzük a Caola sportnapokat, az utóbbi két évben az új, minden igényt kielégítő zalaegerszegi sportkombinátban. Az idén a nagy vetélkedőt még nagyobb körültekintéssel és lelkesedéssel szervezte a sportvezetőség, hiszen 35 éves jubileumát ünnepelte sportkörünk. Színvonalas, jó hangulatú versenyek zajlottak le. A programban labdarúgás, lábtenisz, kézilabda, teke, lengőteke, asztalitenisz, tenisz, sakk, tollaslabda szerepelt. A Caola Kupát ez évben is szoros versenyben a „zalaiak”, a jobbak és szerencsésebbek nyerték.”14.

A futáson kívül más sportágakban korábban is rendszeres tömegsport események zajlottak a Caola SE szervezésében. Például 1983 augusztusában egy napon kettő is:

„Volán és Caola sportnap Zalaegerszegen.

A Volán vállalat zalaegerszegi, nagykanizsai, keszthelyi és lenti dolgozói Andráshidán asztaliteniszben, labdarúgásban, sakkban és tekében mérik össze tudásukat. A rendezők mintegy száz versenyzőre számítanak.

A Caola sportnapon a gyár zalaegerszegi és budapesti sportolói vesznek részt körülbelül kétszázötvenen. Asztaliteniszben, sakkban, tekében, férfi és női labdarúgásban, kézilabdában versengenek, ezen kívül lesz testkultúra, tollaslabda, lengőteke és lábtenisz bemutató is. A rendezvényre a Caola Sport utcai telepén kerül sor.”15.

Egy Caolához kapcsolódó tömegsport esemény például 1985-ből:

„Április 2-án a Caola SE tömegsport bizottsága élménybeszámolóval egybekötött sakk szimultánt rendezett felszabadulásunk évfordulója tiszteletére. A rendezvényen Portisch Fernc és Kovács Márta, a ZTE sakkozói vettek részt. A 25 táblán megtartott szimultánon a neves sakkozók ellen három győzelem és két döntetlen született.”16.

1983 szeptemberében a zalaegerszegi Városi Párt – Végrehajtó Bizottság a város minőségi verseny- és tömegsportjának helyzetéről tárgyalt.

A beszámoló –, amelyet Spilák József, a városi sportfelügyelőség vezetője írásban terjesztett a VB elé – megállapítja többek között, hogy a versenysport a város fejlődésével azonos dinamizmussal erősödött: „a ZTE révén országosan kiemelt 1. kategóriás sportegyesület tevékenykedik a megyeszékhelyen, s az „A” és „B” kategóriába sorolt szakosztályok egyre inkább megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Ezzel párhuzamosan a város gazdasági fejlődése lehetővé tette új bázisok bekapcsolását is a munkába: a Zalaegerszegi Volán Medosz női kosárlabda és sakk, a Caola SE női kézilabda, a 7. Vasas Izzó a női röplabda támogatása révén járult hozzá a város minőségi sportjának erősödéséhez, ugyanakkor nem tapasztalható a kívánt fejlődés a ZA-KO Sportegyesületnél és a Z. Dózsánál, s gazdasági nagyságrendje indokolná, hogy jelentősebb szerepet vállaljon a minőségi sport terén a Zalatej, a Zalahús.”

„Zalaegerszegen a megyei és városi szakszövetségek 22 sportágban biztosítják a különböző korosztályok, különböző szintű versenyeztetését. Az elmúlt időszakban a fejlesztés erőfeszítései főként az országosan kiemelten kezelt labdarúgásra, atlétikára, úszásra, valamint az olimpiai egyéni sportágak egy részére, másrészt a csapatjátékokra irányultak. Az olimpiai egyéni sportágak közül a birkózás tárgyi és személyi feltételei kialakulóban vannak, több a tennivaló az ökölvívás és a súlyemelés terén. A nem olimpiai sportágak közül a zalaegerszegi sakkozók őrzik korábbi tekintélyüket, a tenisz a tervezettnél erőteljesebben fejlődött. (…)”

A beszámoló és a hozzászólások egyaránt azt állapították meg, hogy a versenysport utánpótlásának nevelése jó, eredményei országosan is elismertek. A szakosított tanterv alapján működő testnevelés tagozatos osztályokban színvonalas munka folyik.

„Tömegsport kampány jelleggel: A tömegsport és tömegtestnevelés egyrészt hagyományokra épülve, másrészt az új igényeket figyelembe véve alakult a megyeszékhelyen az elmúlt években. Kétségtelen, hogy egyes területeken jelentős fejlődés tapasztalható, nőtt az úttörő olimpia népszerűsége, a középiskolás bajnokságokon, kupákon sikeresen szerepeltek a megyeszékhelyi fiatalok, kedveltek a vállalati, hivatali sportnapok, egyre népszerűbbek a lakóterületi tömegsport-akciók, amelyek szervezésében a Hazafias Népfront és a KISZ jelentős segítséget nyújt, örvendetesen nőtt a természetjárásban, turisztikában résztvevők száma...

Minden bizonnyal közrejátszik ebben, hogy a város testnevelő ellátottsága száz százalékos, s ebből az erőből jut a tömegsport számára is. De az eredmények mellett szembetűnő, hogy a mozgalom kampány jellegű, mindeddig nem sikerült állandósítani, olyan igényt kelteni a lakosság széles rétegeiben, ami rendszeres sportolásra, testedzésre késztetne.” 17.

Egy másik 1983-as cikk szintén foglalkozik Zalaegerszeg sportéletével, amely visszautal egy korábbi, 1977-es eseményre, amikor is megalakult az „Edzett ifjúságért” mozgalom.18.

Az elmúlt két év munkájáról, a város megvalósult sportfejlesztési tervéről számolt be a sportegyesületi közgyűlésen Vadvári Tibor, a városi tanács elnökhelyettese és Spilák József, a VTSF vezetője.

  • Hogy ítélik meg a város vezetői a tömegsport és a minőségi sport jelenlegi helyzetét Zalaegerszegen? – Kedvező kép alakult?
  • Országszerte kritikus a helyzet az „Edzett ifjúságért” mozgalomban. Véleményem szerint formálissá vált a jól indult akció, Zalaegerszegen ezzel szemben kedvező tendencia figyelhető meg. Növekszik a különféle rendezvényeken résztvevők száma, s ez nemcsak a demográfiai hullámmal magyarázható. Aggályaink voltak a természetbarát szövetség megalakulásakor, jelenleg azonban már öt szakosztály működik, több mint ezer taggal. Felesleges volt aggódnunk tehát. Hasonló a kép az úszásoktatás terén is: a Pais Dezső iskola tanmedencéjének átadásával jelenleg két helyen foglalkozhatnak a gyermekekkel. A városi uszodában 42, a Pais iskolában 24 csoport vett részt tavaly oktatásban. (…)

A város dinamikusan fejlődő sportélete évről évre nagyobb feladat elé állítja a városi sportfelügyelőséget.19.

Az 1985. márciusi cikk megerősíti, hogy a Caola zalaegerszegi gyáregységében a sport területén továbbra is kiemelkedő munka folyik évek óta.

„A Vállalati Sport- és szabadidős-központ felépítésével még növelték a dolgozók sportolási lehetőségeit. A gyáregység sportegyesületének 230 tagja van, s ez majdnem fele az összlétszámnak. Mivel többségük bejáró, ezért igyekszünk olyan programot szervezni, ami megnyeri a tetszésüket és munkaidő után is szívesen ittmaradnak. Ilyen például a gyermeknapi rendezvényünk, amit sporttal egészítünk ki. Többek között rendszeresen megrendezzük a Caola Kupa versenyt, ami iránt évről évre nagyobb az érdeklődés. Van hét tömegsport és egy természetjáró csoportunk.

A gyáregységnél rendszeresek az üzemrészek közötti bajnokságok, ezenkívül részt vesznek a város sportéletében is. 1981 óta már hagyományosan megrendezik minden évben a Caola kocogó derbyt. Örömmel tapasztalják, hogy ennek egyre növekszik a népszerűsége.

4. kép. Caola Sportpálya a Berzsenyi út végén, 1992. (Fotó)(20).

A rendezvények szervezéséhez az egyesület sok segítséget kap a vállalat vezetőitől, akik személyes példamutatással is ösztönzik a dolgozókat a sportolásra.

A Sportkör taglétszámát szeretnénk tovább növelni és főleg a tömegsport területén kell az eddigiekhez hasonló jó munkát végeznünk. Tervezzük, hogy beindítjuk a lányok-asszonyok tornáját, s a turisztika és a természetjárás még nagyobb szerepet kap majd a vállalati sportéletben – összegezte terveiket Lugosi Sándor a Caola SE elnökhelyettese.”21.

  1. Carola-ból Caola

 „Természetes gondoskodás az egész családnak generációkon át!”

      Ismerősen csenghet a szlogen mindenki számára, hiszen nem is olyan régen még a szüleink / nagyszüleink fürdőszobapolcain ott sorakozhattak a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat legnépszerűbb termékei (mint pl. WU2, Ovenall fogkrém, Bip öblítő). Mára sajnos már csak nosztalgia, talán a Néprajzi Múzeumban még fellelhető néhány terméknek a csomagolása.

      A 192 éves múltra visszatekintő (jelenleg is magyar tulajdonban lévő) kozmetikai vállalat, mely saját gyárteleppel és kutatási bázissal rendelkezik, 1986 körül érte a fénykorát.

Az előállított termékeik száma ekkor megközelítette a 900-at. Termelési értéke a hosszú évek töretlen fejlődése alapján, átlagosan évi 10%-os növekedéssel – meghaladta a 3,2 milliárd forintot. A vállalat legfőbb feladata az ország lakosságának – tevékenységi körébe tartozó – fogyasztási javakkal való ellátása volt. Termelési profiljához tartozott a kozmetikai és testápoló készítmények, pipereszappanok, szintetikus és áztatószerek, háztartásban alkalmazható vegyipari termék gyártása.

Előállítottak itt természetes és mesterséges íz- és zamatanyagokat, illatkompozíciókat, műanyag és fém csomagolóeszközöket, de végeztek illóolaj-, felületaktívanyag-, alapanyag-, kozmetikai és háztartás-vegyipari kutatásokat is.22.

Ejtsünk szót a minőségről is. Ez annál is fontosabb, mert az egerszegi Caola már indulásától fogva exportra is termelt. Az egyik legjelentősebb megrendelője a Szovjetunió volt, mely elsősorban samponokat vásárolt. De indultak szállítmányok Európa többi szocialista országába is.23.

A cég kezdete a reformkorig nyúlik vissza, amikor is Hutter József pesti szappanosmester 1831-ben gyárat alapított a régi Váci úton. A Hutter szappangyár gyorsan fejlődött. Elsőként nyitottak mintaboltot, ahol a vevők megismerkedhettek az egyre népszerűbb Hutter-féle szappanokkal és kozmetikumokkal. Bár kis családi vállalkozásnak indult az üzem, mégis igen hamar kinőtte kereteit, így 1906-ra már részvénytársasággá alakult át. 1917-ben a Hutter Rt. megalapította az Elida Magyar Illatszer és Pipereszappan Rt-t. Az 1930-as évekre az egyik legnagyobb forgalmú cég lett az országban. Híres pipereszappanjai közé tartoztak a Kékvörös, 7 Virág, Elida szappanok, és a LUX szappanpehely is. A magyar kozmetikai ipar tehát Hutter József gyárával tette meg az első lépéseket, és egyben ez a vállalkozás számít a mai Caola egyik jogelődjének is.(24).

A 20. század elején újabb jelentős szereplővel bővült a hazai kozmetikumokat gyártók köre. Baeder Hermann külföldön tanulta az illatszerészetet és a szappanfőzés tudományát, de 1908-ban Budapesten nyitotta meg illatszer laboratóriumát. A vállalkozás kezdeti sikereit az első világháború szakította meg, de hazatérve, 1918-ban újabb vállalkozást alapított Baeder Illatszer Rt. néven.

A Caola jól csengő név 1920-ból származik. A gyártulajdonos Baeder Hermann gyermekét Karolának hívták, de a kislány nem tudta kiejteni a saját nevét, amikor magáról beszélt, csak azt hajtogatta: „Kaola, Kaola”. Az apa nevetve a lánya szójátékán, végül a K-t C-re változtatta, hogy idegeneknek is ejthető legyen – no, meg az úrhatnámságnak, az előkelőségnek is engedelmeskedett ezzel – s róla nevezte el az új termékcsaládot, így született meg a Caola márkanév.25. Néhány év múlva a cég már 200 munkást foglalkoztatott, és egyre nagyobb piacot hódított meg. A környező országokba, Romániába, Jugoszláviába, Csehszlovákiába és Olaszországba is exportált. Olyan ikonikus nagyvárosokban lettek leányvállalatai a gyárnak, mint Arad, Prága, Milánó és New York.

Ekkortájt a legkeresettebb termékek közé az Ovenall fogkrém, a Caola szappan és vitaminos krém, valamint az Exotic kozmetikai cikkek tartoztak. A második világháborút követően végül az államosításokkor olvasztották be a mai Caola elődjének számító vállalatba.26.

A felszabadulás előtt tehát a kozmetikai és háztartásvegyipart, elsősorban a magántulajdonban levő sok kis és családi üzem képviselte, meglepően nagyszámú termékkínálattal. A vállalatok száma meghaladta az 50-et. Mellettük számos vegyes érdekeltségű, illetve jelentős tőkeerőt képviselő vállalkozás is megtalálható volt, pl. az Albus Szappan- és Olajgyár, Flóra Szappangyár, Odol Művek Rt. stb. 1945 után, 1948-50 között a nagyobb vállalatok államosításra, a kisebbek beolvasztásra, illetve megszüntetésre kerültek.

Ezt követően, 1961 közepén a gazdasági bizottság elhatározta a még meglévő „kis" vállalatok országos nagyvállalattá történő szervezését, így 1962. január 1-jével létrejött az ELIDA Szappangyár, a Budapesti Illatszer- és Pipereszappangyár (BIP), a Kompozíció Illóolajgyár és a Vénus Kozmetikai Gyár egyesüléséből az Illatszer és Kozmetikai Vállalat. Majd 1963. július 1-jével a kibővült országos vállalat létrehozásának keretében az Illatszer és Kozmetikai Vállalat, az Albertfalvai Vegyigyár és pécsi telepe, valamint a Cipő- és Parkettpasztagyár egyesítésével létrejött a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat. Tevékenységüket innen számítják.27.

A fantáziadúsnak nem éppen mondható nevű, de jól menő nagyvállalat a hajdani Baeder Rt. jogait is birtokolta, így 1981-ben döntött úgy, hogy hallgat az idők szavára, s a régi kedves márkanevet visszaveszik. Innentől fogva olvashatjuk megszokott termékeiben a Caola cégjelzést.

Létrejött tehát a mára nosztalgikus emlékeket idéző, szocialista Magyarország vegyipari mamutvállalata, amelynek legendás termékei közt volt a Baba, a Gabi termékcsalád és licensz alapján itt gyártották a Nivea és az Axe termékeket is.(28).

5. kép. Legnépszerűbb Caola termékek

  1. A gyár felépülése

A Caola zalaegerszegi telephelyét 1968-ban kezdte el építeni a ZÁÉV.29.  A Zalai Hírlap 1971. október 8-án arról számolt be, hogy befejezés előtt áll a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat zalaegerszegi gyárának építése:

„Ami két esztendővel ezelőtt még csak terv volt, immár kézzelfogható valóság lett: felépült a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat zalaegerszegi gyáregysége. A kőművesek, a festők és mázolók, a víz-, gáz- és villanyszerelők az utolsó simításokat végzik az impozáns üzemcsarnokokon, a kényes igényt is kielégítő szociális létesítményeken, a csaknem háromezer négyzetméter alapterületű készáruraktárakon, a tágas, világos irodaházon.

Az anyavállalat öt gyára közül ez a legkorszerűbb. Építésére és berendezésére – saját fejlesztési alapból – megközelítőleg 130 millió forintot fordított a KHV. A tizenkét holdon elterülő gyárat a legmodernebb berendezésekkel szerelték, illetve szerelik fel folyamatosan.

A termeléshez szükséges gépek többsége a helyén van. November elsejére befejeződik az ezer kilovoltos transzformátorállomás szerelése is. Az irodaépületben most folyik a PVC padlószőnyeg lerakása, a belső szerelési munka, a bútorok is a rendelkezésünkre állnak. A gyár energiaellátását teljes egészében a földgázra építettük, egy tíz tonna/óra kapacitású kazán biztosítja a termeléshez szükséges gőzmenynyiséget.

6. kép. A Caola zalaegerszegi gyárának építése. (Fotó)(30).

Az anyavállalat ide összpontosította a hajápolószerek, a folyékony mosószerek és az autóápolószerek gyártását. Körülbelül százharminc féle cikket gyártunk, s a munkafolyamatok egy részét automatizáljuk, hogy a dolgozók a legkisebb erőkifejtéssel láthassák el feladatukat. A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat zalaegerszegi gyáregysége 350 dolgozóval évi 150 millió forint termelési értékkel kezdi a termelést. A gyárat azonban úgy építették, hogy a továbbiakban könnyen bővíthető legyen. A távlati terv szerint itt gyártanak majd néhány kozmetikai cikket is. A fejlesztés végén a termelési érték eléri majd az évi 200 millió forintot, a munkáslétszám pedig a hatszázat.”31.

7. kép. Építkezési munkálatok. (Fotó: ZH-Archívum)

8. kép. Caola épülete (Fotó)32.

9. kép. Caola épülete (Fotó)32.

10. kép. Caola épülete (Fotó32)

  1. Tíz év képekben és számokban

Azt szokták mondani, hogy a tér, az idő és a tömeg közötti összefüggés abban fogható meg leginkább, hogy ha jó az idő, a tömeg kimegy a térre.

Ebben az időben volt egy másik összefüggés is a tér, az idő és a tömeg között, ami hasonlóan távol áll a fizika mélységeitől és magasságaitól, márpedig az, hogy 1982-től jó tíz éven keresztül minden év szeptemberének első vasárnapján, ha jó volt az idő, ha nem volt jó, a tömeg akkor is kiment gyülekezni a kilátódomb melletti rajthelyre. Ekkortájt ugyanis Zalaegerszegen a legnépszerűbb és legsikeresebb tömegsportnak számított a Caola Sportegyesület által lebonyolított híres „Caola kocogó derby”. Már indulásakor nagy áttörést jelentett a tömegsport terén, hiszen egy igazi nagy családi rendezvényként kezdte (mintegy 2000 fővel), s tíz éven keresztül nemcsak hogy tartani tudta, de sokszor túl is szárnyalta önmagát, igazi szabadidős megmozdulássá érett (olykor elérve a 3000 fölötti létszámot).

A Balatoni úti parkerdőben az indulók (férfiak és nők, felnőttek és gyerekek) a 8.30-as helyszíni jelentkezés során eldönthették melyik távra szeretnének benevezni, hiszen minden korosztály számára volt testhezálló futam. A rendezők a futamok indítása előtt 20 perccel rajtszámokat adtak a résztvevőknek, a futamokat pedig 9 órától indították, folyamatosan.

A már hagyományosnak számító tömegsportversenyen a korcsoportonkénti és nemenkénti távok szinte minden évben módosultak egy kicsit. Eleinte még nyolc, később hat korcsoport volt, mert próbálták minél jobban nemenként is variálni a távok hosszát, pl. a 7-10 évesek Nivea-futama később el is tűnt, a Derby-futam pedig eleinte a 45 éven felülieket jelentette és 2000 m volt a távjuk. (Számomra nagyon érdekes, hogy a 40-es korosztály ebben az időben már szeniornak számított, nem is következett utánuk más csoport, ők voltak az utolsó kategória.) A férfiak és nők távjait is eleinte nagyobb szórásban bonyolították le, azaz eltérő távok voltak még kategórián belül is, de mivel néha elég sok kavarodás adódott hol ebből, hol abból kifolyólag, később próbálták egységesen beállítani több kategóriára is a 3 km-t. Végül a következő hat futam alakult ki, ahol a különböző kategóriákat továbbra is a Caola terméknevei jelképezték. (Több Zalai Hírlap-cikk is 10 futamról beszél, ez abból adódik, hogy külön számolták a nők és a férfiak kategóriáit.)

Rendszerint negyedóra eltolással indították a különböző futamokat, hiszen két-háromezer résztvevő futását nagyon nehéz lett volna másként zökkenőmentesen levezényelni.

Programok:

Gabi-futam: 6 év alatt 600 m (9 óra)

Óceán-futam: 7 – 10 évig egységesen 1500 m, (lányok: 9.15 óra; fiúk: 9.30 óra)

Tímea-futam: 11 – 14 évig lányok, fiúk 3000 m, (lányok: 9.45 óra; fiúk: 10.05 óra)

Teenager-futam: 15 – 18 évig lányok, fiúk 3000 m, (lányok: 10.20 óra; fiúk: 10.40 óra)

Caola-futam: 19 – 40 évig nők, férfiak 3000 m, (férfiak: 10.55 óra; nők: 11.00 óra)

Derby-futam: 40 év fölött nők, férfiak 1500 m (11.15 óra)33.

 A szervezők minden futam után eredményt hirdettek. A kocogónap minden résztvevője emléklapot kapott, a szintidőn belül célba érkezőket a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat termékeiből összeállított ajándékcsomaggal jutalmazták. Különdíjban részesült a legfiatalabb leány, fiú, valamint a legidősebb hölgy és úr. A legtöbb résztvevőt mozgósító iskola szintén, amely egy serleggel lehetett gazdagabb, s egy évig őrizhette a városi sportfelügyelőség vándorkupáját. (Megjegyzem, az iskolák között meghirdetett tömegességi versenyt mind a 10 évben az Ady Endre Általános Iskola nyerte el. 1985-ben 450 tanuló indult, 86-ban pedig még több (467) gyerekkel tudtak benevezni.)

A verseny időtartama alatt a Caola termékeiből időnként engedményes vásárt is tartottak.

1982

„Zalaegerszegen az első Caola városi futó- és kocogóverseny megrendezése az Országos Sportnapok rendezvénysorozatához kapcsolódott. Évekkel korábban zalai kezdeményezésre jött létre a vállalat üzemegységei közötti sportvetélkedő. Ezúttal változás történt az eddigi lebonyolítási formában, ugyanis a budapesti üzemek közös csapattal vették fel a küzdelmet a vendéglátó zalaegerszegiek ellen. A kétnapos program első napján (szombaton) az ünnepélyes megnyitót követően felavatták a Caola zalaegerszegi gyárának közel hatmillió forint értékű sportcentrumát. A nagyrészt társadalmi munkában készült komplexum ifjúsági és sportházat, kézilabda-, tenisz- és lábtenisz-pályát, valamint pihenőparkot foglalt magában. Az ifjúsági és sportházban klubszoba, asztalitenisz-terem, könyvtár és olvasóterem, továbbá korszerű öltöző volt kialakítva. A sportcentrum felavatása után öt sportágban, kézilabdában, kispályás labdarúgásban, asztaliteniszben, sakkban és tekében versenyeztek a résztvevők.” 34.

11. kép. Rajtolnak a legkisebbek

„Sporttelepének felavatását nagyszabású kocogás szervezésével is emlékezetessé tette a zalaegerszegi a Caola SE. Másnap (vasárnap) ugyanis a Balatoni úti parkerdőben tartották meg a Caola Kocogó Derbyt, amelyen bárki elindulhatott. A városi sportfelügyelőséggel közösen rendezett kocogó derbyn több mint kétezren jelentek meg, s futották végig a városi parkerdőben kijelölt különböző hosszúságú pályáikat. Minden korosztály képviseltette magát, igen jó szervezőmunkát végeztek a pedagógusok, akik nem csak tanítványaikat mozgósították, hanem közülük sokan maguk is rajthoz álltak. Nem volt ritka eset, hogy szülők gyermekeikkel együtt neveztek. A helyezettek szép díjakat, a résztvevők pedig emléklapot és Caola termékeket kaptak. A tervek szerint ezután minden évben megrendezi a kocogó derbyt a Caola SE.”35.

Ez a rendezvény alapozta meg tehát ezután azt a tradíciót, amely mintegy 10 éven keresztül hasonló intenzitású, várva várt esemény tudott lenni.

1983

„A Caola Vállalat sokat áldozott a sport fejlesztéséért és dolgozói sportolási lehetőségeinek biztosításáért. Korszerű sporttelepén ismét megrendezte a Caola tömegsport napot, melyen a zalaegerszegi gyáregység dolgozóin kívül a budapestiek is részt vettek. Kézilabdában, labdarúgásban, sakkban, asztaliteniszben, tekében mérték össze tudásukat. Újítása volt a sportnapnak, hogy több sportágban a népszerűsítés érdekében bemutatókat tartottak.36.

A Caola SE – már a második alkalommal is – nagy sikerrel rendezte meg a kocogónapját. A városi parkerdőben mintegy kétezren gyűltek össze, hogy a hét kategóriában lefussák az előírt távot. Sokan ott voltak a tájfutó világbajnokság résztvevői közöl is, többen meg is nyerték kategóriájuk versenyét. A díjak egy része Budapestre, Dunaújvárosba, Pécsre, Nyíregyházára, Karcagra került, a legnehezebb számot, a 4000 méteres Caola futást pedig belga versenyző nyerte.” 37.

12. kép. A Nivea futam (7-10 évesek) résztvevőinek egy csoportja

1984

„Vasárnap délelőtt, a borús, esős idő ellenére, sokan felkeresték Zalaegerszegen a Balatoni úti parkerdőt, ahol harmadik alkalommal rendezték meg a Caola Kocogó-derbyt. Összesen háromezer nevező volt, de a rajtnál nem jelent meg mindenki, ugyanis voltak, akik azt gondolták, hogy már a nevezésért is megérdemlik a Caola-ajándékot. (A győzteseknek járó jutalmat Kovács-Sebestyén Endre, a Caola sportköri elnöke adta át.)”38.

13. kép. Rajtra várva

„Ez a szám is mutatja, hogy az ilyen nagy, vagy ehhez hasonló rendezvényre igény van a mozgást és a sportot szeretők körében. Igaz, hogy a résztvevőknek több mint a fele diák volt, akiknek az iskola amúgy is biztosítja a sportolási lehetőséget, de már az is nagy eredmény, hogy a tanulókon kívül sok felnőtt is nevezett. A résztvevők között volt néhány ZTE-atléta is, akiknek lehetett volna egy külön futamot indítani, vagy eredményeiket külön értékelni.

Ilyen létszámnál szervezettebb lebonyolítást igényelt volna a rendezvény. Alapvető dolog, hogy a táv előre ki legyen mérve, s akkor nem panaszkodtak volna célbaérés után a résztvevők, hogy kevesebbet vagy éppen többet kellett futniuk. A rajthelyet is gondosabban kellett volna kialakítani, hogy ne legyen akkora torlódás az indulásnál. Főleg az első futamoknál, ahol a legfiatalabbak indultak. Az ajándékok kiosztásánál is nagy kavarodás volt. Néhányan kihasználták, hogy az ajándékokat nem a célban adták át, és úgy gondolták, hogy indulás nélkül is kiérdemelték. Nem zavarta őket, hogy a hangosbemondó többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a Caola csomag csak annak jár, aki teljesítette a távot.

Ennek ellenére, aki a kocogás kedvéért nevezett be a versenyre, az nem csalódott. A rendezők pedig olyan tapasztalatokkal lettek gazdagabbak, amelyeket fel tudnak használni a jövő évi Caola-derby előkészítésénél és lebonyolításánál.” 39.

1985

„A tömegsport jelentős rendezvényének számít már Zalaegerszegen a Caola kocogó derby (a VTSF és a Caola SE közös rendezvénye), amely ezúttal – negyedik alkalommal – is jól sikerült: háromezren futották végig a különböző (Caola-termékekről elnevezett) távokat.”40.

14. kép. Fotómontázs a tömegrendezvényről

1986

„A zalaegerszegi parkerdőben ötödször rendezte meg a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat a hagyományos kocogó napját. A rendezvényen mintegy 3200-an indultak, a legnépesebb a Tímea-futam (11-14 évesek) mezőnye volt.

15. kép. Indul a Timea-futam

Az egyébként jól sikerült verseny szépséghibája, hogy a rendezők nem jelölték ki a pályát, így fordulhatott elő, hogy a Tímea- és Teenager-futam résztvevői eltévedtek, a célba több irányból futottak be. A szervezők bizonyára okultak az esetből, s a jövőben zökkenőmentesen zajlik majd le a megyeszékhely legnagyobb szabású futóversenye.”41.

1987

Hagyomány már, hogy az év első szeptemberi vasárnapján találkozóra hívja a mozogni vágyókat a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat egerszegi gyára. Ismét nagy sikerrel rendezték meg kocogónapjukat a Parkerdőben. A 2600 induló hat futamban vetélkedett a helyezésekért és a díjakért. A két legnépesebb mezőny az Óceán- és a Tímea-futamban állt rajthoz. Ezekben a futamokban kicsinek bizonyult a Parkerdő. Gyakran ütköztek egymással a gyerekek, szerencsére baleset nem történt. 42.

16. kép. Óceán-futam

1988

„A Caola zalaegerszegi gyára a hét végén hetedik alkalommal rendezte meg hagyományos kocogónapját. A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat Zalaegerszegi Gyára a Parkerdőbe invitálta a mozogni vágyókat. Közvetlenül a megnyitó után elsőként a legfiatalabbak, a hat év alatti lányok és fiúk indultak, közülük sokan életük első versenyén szerepeltek. Őket a népesebb létszámú Óceán- és Tímea-futam követte.

17. kép. Fiúk az Óceán-futamon 

A 15-18 évesek futamáról és az előttük induló általános iskolásokról beszélt a legszívesebben Mazzag István, a Caola SE elnöke.

– A legnagyobb örömünkre szolgál, hogy a pedagógusok segítségével egyre több általános és középiskolást tudunk megnyerni a mozgásnak. Ennyi tizenéves gyerek még egyetlen évben sem indult, s ez alighanem azt jelenti, hogy végül valami megmozdult a tömegsport terén.

A tizennyolc éves Fehér Ferenc, a teenager-futam győztese volt.

– Minden alkalommal részt veszek ezen a versenyen, miután szívesen mozgok és elsősorban a futást kedvelem – mondta. Szavai ékes bizonyítékaként tíz perccel a célbaérkezés után már a felnőttek mezőnyében is rajthoz állt.

Minden induló és helyezett jutalmat kapott, persze az igazi győzelmet az a 2059 célba érkező aratta, aki kondíciója és egészsége megőrzése érdekében elindult a kocogónapon.”43.

1989

„Közel ezren futottak az egészségükért. Évek óta szeptember elején rendezi meg a Caola egerszegi gyáregysége futónapját a Parkerdőben. Tegnap is szép számban érkeztek ide mozogni vágyók, akik vasárnap délelőtti kikapcsolódásnak választották ezt a sporteseményt. Szülők, nagymamák és nagypapák hozták csemetéjüket a rendezvényre.

Kilenc órakor rajtolt a hat év alattiak mezőnye. Sok szülő a szurkolás mellett úgy is segített gyermekének, hogy a kezét fogva valósággal átrepítette a célon. A rendezők azonban nem voltak szőrös szívűek, ezt a kis turpisságot elnézték. Ezt követően az általános iskolások alsósai következtek, ők alkották a legnépesebb mezőnyt. Perceken át özönlöttek a célba. Ahogy emelkedett az egyes futamok korhatára, úgy csökkent az indulók száma. S egyben megváltozott a szurkolók korösszetétele a célnál is. Eddig a gyerekekért szorítottak a szülők, most a nebulók biztatták gyorsabb futásra aput és anyut. Az egyik kisfiú meg is rótta édesapját aki a 3000 méteres táv után lihegve érkezett a célba: „Apu, de gyenge vagy, csak 25. lettél!”

18. kép. A leány Tímea-futam résztvevői

Tizenegy óra felé az utolsó futam résztvevői érkeztek a célba. Aztán pár perces pihenés után szedelőzködtek a családok. Akik kint voltak, egyetértettek abban, hogy az ajándékok mellett is érdemes volt kijönni a kocogó napra, hiszen ha csak egy délelőtt erejéig is, de az egészségükért futottak. A Caola kollektíváját külön dicséret illeti, hogy évről-évre megrendezi e versenyt, hiszen ez a kocogó nap évek óta a legnagyobb tömeget mozgatja meg Zalaegerszegen. Nem ártana, ha a gyár dolgozói a sportszervektől több segítséget kapnának a rendezéshez, hiszen akkor méginkább mindenki megelégedésére tudnák lebonyolítani. Értem ezalatt a pálya pontos kijelölését, az esetleges „besurranó” kocogók kiszűrését és azt, hogy az egyes korcsoportokban az oda valók induljanak. Amennyiben ezek a szervezési hibák megszűnnek, úgy hosszú évekig még sikerrel rendezhetik meg kocogóderbyjüket, amely jól szolgálhatja az emberek egészségét és öregbítheti a gyár hírnevét is.” 44.

1990

„Vasárnap délelőtt kilencedik alkalommal rendezték meg a Caola kocogó derbyt. A zalaegerszegi Balatoni úti Parkerdőben lebonyolított versenyen több mint 2000-en álltak rajthoz.”45.

19. kép. Az Óceán futam leány résztvevői

1991

„Ha szeptember, akkor kocogás a zalaegerszegi Parkerdőben! Ezzel a felkiáltással is indulhattak neki szeptember 8-án, vasárnap a futás és egyáltalán a mozgás szerelmesei az immár tizedik alkalommal megrendezésre kerülő Jubileumi Caola Derby-nek, hiszen évről évre ilyenkor bonyolították le a népszerű sporteseményt. Természetesen ebben az évben sem hiányozhattak a szépségápolás eszközei a versenyről, ugyanis a korábban megszokott gyakorlatnak megfelelően, ezúttal is minden induló ajándékcsomagot kapott a táv teljesítése után. A rendezvényt a Városi Szabadidő Sport Szövetség anyagilag is támogatta.”46.

„A legkisebbektől az idősebbekig megközelítően két és félezren vágtak neki a különböző korosztályoknak kiírt versenytávoknak.”47.

20. kép. Több százan az egyik futam rajtja után

1992

1992-től megszűnnek a Zalai Hírlap beszámolói a Caola Se által szervezett futóversenyekről, illetve nem csak a tudósítások maradoznak el, hanem maga a szervezés is kérdéses, hiszen a szeptember eleji Zalai Hírlapokban még csak utalást sem találtam arra, hogy lebonyolították-e egyáltalán ebben az évben ezt a versenyt vagy sem.

1993

A rá következő évben csak a Hétvégi Sportműsor legutolsó helyén, az Egyéb kategóriában kap helyet a rövidke felhívás: „Caola Kocogó Derby, Zalaegerszeg, Parkerdő, 9.00.”48.

Magyarázható ez azzal, hogy az egykor hazánkban monopolhelyzetben lévő, s a rendszerváltás idején is még a piac 40–45 százalékát kézben tartó Caola 1993-ban magántulajdonba került. Az egerszegi gyárat a kilencvenes évek végén zárták be.(49).

A sportnapokkal párhuzamosan tehát, a gyárnak is leáldozott. Amikor a tömegsport a fénykorát élte, akkor még a Caola gyár előtt is fényes jövő állt. Viszont a rendszerváltást megsínylette mindkettő.

Külön-külön is sorsszerű volt, hogy ez bekövetkezik, hiszen a nagy fejlődés, a tömeges sportolás sikere pont azt hozta magával, hogy a tömegsport túlhaladta önmagát és felerősítette az élsport szerepét, ami egy idő után kezdte elnyomni, már-már kiszorítani a tömegsport jelentőségét. A Caola gyárral pedig az történt, hogy hiába a sok szorgalom, a sok újítás, kísérletezés, a Hungexpón bezsebelt díjak, ha az állam új intézkedéseivel nem tud lépést tartani, nem tud megfelelni az állam szabta új elvárásoknak.

Az előző rendszerben sokan kifogásolták, hogy a versenysportra lényegesen több figyelmet fordítanak, mint a tömegsportra. A szocialista tábor az olimpiai érmek és világbajnokok számával is igyekezett bizonyítani fölényét a „gaz kapitalizmussal” szemben. Szerencsére a nagyobb vállalati és települési sporttelepek, sportklubok üzemeltetésére így is maradtak források. Nem volt lehetetlen, főképp a fiataloknak, sporttelepet, sportolásra alkalmas területet találni. Igaz viszont, hogy az idősebbek közül már akkor is jobbára csak az elszántabbak és a módosabbak sportoltak, nem is annyira egészségük érdekében, hanem a társaság kedvéért.

A nyolcvanas években a politika figyelme egyre inkább a pénzben közvetlenül kifejezhető haszon, a piaci folyamatok felé fordult, és a tömegsport támogatására kevesebb jutott. A rendszerváltás óta pedig leginkább a veszteségekről szól a tömegsport története. A privatizáció során nemcsak a gyártelepeket adták el pontos leltár nélkül, de velük együtt „csomagban” a sporttelepeket is, amelyek helyére hamarosan benzinkutak, bevásárlóközpontok, autóparkolók épültek. Az a – még a múlt század húszas éveiben hozott – törvény, amely szerint a 600 fősnél nagyobb vállalatoknak sporttelepet kell üzemeltetni dolgozóik egészségének megőrzése érdekében, túlélte a háborút, feledésbe merült azonban a rendszerváltással. Volt ugyan a kilencvenes években egy országos tornaterem-építő programunk, de az abbamaradt. Az iskolai oktatás finanszírozása egyre szűkült, és sok helyen formálissá vált a testnevelés.(50).

De nézzük külön-külön, vizsgáljuk meg kicsit jobban, hogyan tud megsemmisülni, illetve átalakulni pár év alatt a tömegsport fogalma, vagy tárgyiasabban nézve a Caola sportpályája Tesco hipermarketté és hogyan tűnik el egy sikeres vállalat a semmibe, illetve adja át a helyét a többi, hirtelen gombamód megszaporodó vállalkozásnak.

Folyt. köv.

 

Hivatkozások

 

(1). Nádori L., Rétsági E., Dancs H., et al. (szer.): Sportelméleti ismeretek. - https://...

(2). Jákó Péter: Sport, egészség, társadalom.- https://...

(3). Tömegsport…Ön miről beszél? - https://...

(4). Rekreáció. - https://...

(5). Szatmári Zoltán (szerk.): Sport, életmód, egészség. - https://...

6. Csökken-e a pályahiány Zalaegerszegen? Zalai Hírlap, 1963. január 26. (19. évf.) 21. sz. 4. p.

7. Fellendülőben a sportélet a Caola zalaegerszegi gyárában. Zalai Hírlap, 1982. április 25. (38. évf.) 96. sz. 6. p.

8. A ZALAERDŐ kanizsai dolgozói szerepeltek a legjobban. Zalai Hírlap, 1977. május 12. (33. évf.) 110. sz. 6. p.

9. A ZTE megvédte az atlétikai Alkotmány Kupát. Zalai Hírlap, 1972. augusztus 23. (28. évf.) 198. sz. 6. p.

(10). Göcseji Múzeum Archívumából. - https://...

11. Népsport, 1982. augusztus 15. (38. évf.) 198. sz. 2. p.

12. Sportcentrum avatás a Caolában. Zalai Hírlap, 1982. szeptember 05. (38. évf.) 208. sz. 6 p.

13. Népsport, 1982. szeptember 04. (38. évf.) 215. sz. 2. p.

14. 35 éves a CAOLA Sportkör (1948-1983). Vegyipari Dolgozó, 1983. október 01. (27. évf.) 10. sz. 8. p.

15. Volán és Caola sportnap Zalaegerszegen. Zalai Hírlap, 1983. aug. 13. (39. évf.) 191. sz. 6. p.

16. Hírek, eredmények. Zalai Hírlap, 1985. április 04. (41. évf.) 79. sz. 14. p.

17. Az eredmények az ország határain túl is reprezentálják a várost. Zalai Hírlap, 1983. szept. 09. (39. évf.) 213. sz. 6. p.

18. HOL- mi? Változatos, gazdag program az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom zalaegerszegi nyitányán. Zalai Hírlap, 1977. május 06. (33. évf.) 105. sz. 5. p.

19. Szélesíteni a tömegsport bázisát, emelni a minőségi sport színvonalát. Zalai Hírlap, 1983. március 03. (39. évf.) 52. sz. 6. p.

(20). Göcseji Múzeum Archívumából - https://...

21. Aki sokat tesz a munkahelyi sportért. Zalai Hírlap, 1985. március13. (41. évf.) 60. sz. 7. p.

22. Bemutatjuk a Caola-t. A korszerű, tetszetős termékek gyára. Vegyipari Dolgozó, 1986. ápr. 01. (30. évf.) 4. sz. 4. p.

23.  A zalaegerszegi Caola népszerű termékcsaládjai. Figyelő, 1986. július-december (30. évf.) 1986.10.09. 41. sz. 20. p.

(24.) A Caola és a magyar kozmetikai ipar születése. - https://...

25. Hutter József szappanfőzdéjétől a Caola Rt-ig. Zalai Hírlap, 1996. április 19. (52. évf.) 92. sz. 32. p.

26. Caola. A márka neve a gyártulajdonos Baeder Hermann gyermekének nevéből született. Múltidéző séta a bezárt gyárban. Zalai Hírlap, 2014. július 05. (70. évf.) 155. sz. 5. p

27. Bemutatjuk a Caola-t. A korszerű, tetszetős termékek gyára. Vegyipari Dolgozó, 1986. ápr. 01. (30. évf.) 4. sz. 4. p.

(28). A Caola és a magyar kozmetikai ipar születése. - https://...

29. Caola. A márka neve a gyártulajdonos Baeder Hermann gyermekének nevéből született. Múltidéző séta a bezárt gyárban. Zalai Hírlap, 2014. július 05. (70. évf.) 155. sz. 5. p.

(30). ZH-Archívum. - https://...

31. Befejezés előtt a KHV zalaegerszegi gyárának építése. Zalai Hírlap, 1971. október 08. (27. évf.) 237. sz. 3. p.

32. Nadrai Mária: Környezetvédelem a Caola Zalaegerszegi Gyáregységénél. In: Zala megye környezetvédelme. [2010.], 14-15. p.

33.  Kilencedszer Caola kocogó derby. Zalai Hírlap, 1990. szeptember 07. (46. évf.) 210. sz. 7. p.

34. Caola sportnapok Zalaegerszegen. Városi futó- és kocogóverseny. Zalai H., 1982. szept. 02. (38. évf.) 205. sz. 6. p.

35. Kétezren a Caola kocogó derbyjén. Zalai Hírlap, 1982. szeptember 08. (38. évf.) 210. sz. 6. p.

36. Korosztályos teniszverseny Zalaegerszegen. Zalai Hírlap, 1983. augusztus 14. (39. évf.) 192. sz. 6. p.

37. Kétezer résztvevő. Zalai Hírlap, 1983. szeptember 04. (39. évf.) 209. sz. 6. p.

38 Közel háromezer résztvevő a Caola-derbyn. Zalai Hírlap, 1984. szeptember 11. (40. évf.) 213. sz. 6. p.

39. A pálya széléről. Zalai Hírlap, 1984. szeptember 12. (40. évf.) 214. sz. 6. p.

40. Háromezer futó a Caola derbyn. Zalai Hírlap, 1985. szeptember 09. (41. évf.) 211. sz. 5. p.

41. Az eddigi legnépesebb mezőny a Caola kocogó derbyn. Zalai Hírlap, 1986. szeptember 08. (42. évf.) 211. sz. 5. p.

42. Ismét siker volt, 2600 résztvevő az egerszegi kocogónapon. Zalai Hírlap, 1987. szept. 07. (43. évf.) 210. sz. 5. p.

43. Több mint kétezer induló a Caola kocogó-napján. Zalai Hírlap, 1988. szeptember 05. (44. évf.) 212. sz. 5. p.

44. Közel ezren futottak az egészségükért. Zalai Hírlap, 1989. szeptember 11. (45. évf.) 214. sz. 5. p.

45. Zalai Hírlap, 1990. szeptember 10. (46. évf.) 212. sz. 7. p.

46. Jubileumi Caola Derby. Zalai Hírlap, 1991. szeptember 06. (47. évf.) 209. sz. 15. p.

47. Tömegek a Caola Derbyn. Zalai Hírlap, 1991. szeptember 13. (47. évf.) 215. sz. 15. p.

48 Zalai Hírlap, 1993. szeptember 03. (49. évf.) 205. sz. 15. p.

(49). Volt egyszer egy Caola Zalaegerszegen... - https://...

(50). Mindennapi mozgásunkat add meg nekünk… - https://...

 

Felhasznált irodalom

  • „A Nemzet Sportvárosa”. Zalai Hírlap, 1997. január 30. (53. évf.) 25. sz. 2. p.
  • 35 éves a CAOLA Sportkör (1948-1983). Vegyipari Dolgozó, 1983. október 01. (27. évf.) 10. sz. 8. p.
  • A bezárt üzemekről. Zalai Hírlap, 2010. augusztus 26. (66. évf.) 198. sz. 3. p.
  • A Caola és a magyar kozmetikai ipar születése. https://www.caola.hu/tortenetunk/
  • A Caola megállapodása. Zalai Hírlap, 1997. január 29. (53. évf.) 24. sz. 6. p.
  • A Caola-gyár már nincs veszélyben. Zalai Hírlap, 1997. december 04. (53. évf.) 284. sz. 6. p.
  • A döntés végleges, bezárás. Zalai Hírlap, 1999. március 09. (55. évf.) 57. sz. 6. p.
  • A pálya széléről. Zalai Hírlap, 1984. szeptember 12. (40. évf.) 214. sz. 6. p.
  • A sportról szóló T/6326. számú törvényjavaslat indokolása. https://jogkodex.hu/doc/1582425
  • A testkihívás napja. Zalai Hírlap, 1991. szeptember 06. (47. évf.) 209. sz. 14. p.
  • A zalaegerszegi Caola népszerű termékcsaládjai. Figyelő, 1986. július-december (30. évf.) 1986.10.09. 41. sz. 20. p.
  • A ZALAERDŐ kanizsai dolgozói szerepeltek a legjobban. Zalai Hírlap, 1977. május 12. (33. évf.) 110. sz. 6. p.
  • A ZTE megvédte az atlétikai Alkotmány Kupát. Zalai Hírlap, 1972. augusztus 23. (28. évf.) 198. sz. 6. p.
  • Aki sokat tesz a munkahelyi sportért. Zalai Hírlap, 1985. március13. (41. évf.) 60. sz. 7. p.
  • Az „Otthon” uralja a BNV-t. Zalai Hírlap, 1995. szeptember 13. (51. évf.) 215. sz. 5. p.
  • Az eddigi legnépesebb mezőny a Caola kocogó derbyn. Zalai Hírlap, 1986. szeptember 08. (42. évf.) 211. sz. 5. p.
  • Az eredmények az ország határain túl is reprezentálják a várost. Zalai Hírlap, 1983. szept. 09. (39. évf.) 213. sz. 6. p.
  • Befejezés előtt a KHV zalaegerszegi gyárának építése. Zalai Hírlap, 1971. október 08. (27. évf.) 237. sz. 3. p.
  • Bemutatjuk a Caola-t. A korszerű, tetszetős termékek gyára. Vegyipari Dolgozó, 1986. ápr. 01. (30. évf.) 4. sz. 4. p.
  • Caola sportnapok Zalaegerszegen. Városi futó- és kocogóverseny. Zalai H., 1982. szept. 02. (38. évf.) 205. sz. 6. p.
  • Caola. A márka neve a gyártulajdonos Baeder Hermann gyermekének nevéből született. Múltidéző séta a bezárt gyárban. Zalai Hírlap, 2014. július 05. (70. évf.) 155. sz. 5. p
  • Caola: üzemeladás? Vizsgálják a „porgyártás” lehetőségét. Zalai Hírlap, 1998. március 31. (54. évf.) 76. sz. 1. p.
  • Csaknem teljes maradt a leltár. Zalai Hírlap, 1996. április 19. (52. évf.) 92. sz. 31. p.
  • Csökken-e a pályahiány Zalaegerszegen? Zalai Hírlap, 1963. január 26. (19. évf.) 21. sz. 4. p.
  • Éber Márk Áron: Mitől lennénk sportnemzet? https://ujegyenloseg.hu/mitol-lennenk-sportnemzet/
  • Egy iparág a végnapjait éli? Zalai Hírlap, 1999. augusztus 03. (55. évf.) 179. sz. 6. p.
  • Erik a Viking - Atlantisz elsüllyed. https://www.youtube.com/watch?v=3uB3cOb5i3w
  • Facebook bejegyzés a Zalabaromfi jelenlegi állapotáról. https://www.facebook.com/urbex.yvette.7/posts/pfbid0wSb1vsME3XiAjWKD43md78jnU6UpkzJpuuDzipJqcNn91Dcu78daVrYwqJUqUWEql
  • Fejlesztés és létszámleépítés. Zalai Hírlap, 1997. február 21. (53. évf.) 44. sz. 6. p.
  • Fejti György, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának látogatása Zalaegerszegen. Zalai Hírlap, 1987. október 29. (43. évf.) 255. sz. 1-2. p.
  • Fellendülőben a sportélet a Caola zalaegerszegi gyárában. Zalai Hírlap, 1982. április 25. (38. évf.) 96. sz. 6. p.
  • Feltételeket szabtak a Tesconak. Zalai Hírlap, 2001. január 13. (57. évf.) 11. sz. 4. p.
  • Gabi és az Exotic. A Caola zalaegerszegi gyára talpon maradt. Zalai Hírlap, 1996. május15. (52. évf.) 113. sz. 9. p.
  • Göcseji Múzeum Archívumából http://katalogus.gocsejimuzeum.hu/record/-/record/GOCSEJMUSEUM585663
  • Göcseji Múzeum Archívumából. http://katalogus.gocsejimuzeum.hu/record/-/record/GOCSEJMUSEUM27426
  • Harmincféle új kozmetikum. Zalai Hírlap, 1982. február 11. (38. évf.) 35. sz. 8. p.
  • Háromezer futó a Coala derbyn. Zalai Hírlap, 1985. szeptember 09. (41. évf.) 211. sz. 5. p.
  • Hírek, eredmények. Zalai Hírlap, 1985. április 04. (41. évf.) 79. sz. 14. p.
  • HOL- mi? Változatos, gazdag program az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom zalaegerszegi nyitányán. Zalai Hírlap, 1977. május 06. (33. évf.) 105. sz. 5. p.
  • Hutter József szappanfőzdéjétől a Caola Rt-ig. Zalai Hírlap, 1996. április 19. (52. évf.) 92. sz. 32. p.
  • Indulhat a zalaegerszegi Tesco-beruházás. https://www.napi.hu/belfold-vallalatok/indulhat-a-zalaegerszegi-tesco-beruhazas.73662.html
  • Ismét siker volt, 2600 résztvevő az egerszegi kocogónapon. Zalai Hírlap, 1987. szept. 07. (43. évf.) 210. sz. 5. p.
  • Jákó Péter: Sport, egészség, társadalom. http://www.matud.iif.hu/2012/09/07.htm
  • Jöhet-e a Tesco? Zalai Hírlap, 2001. január 12. (57. évf.) 10. sz. 6. p.
  • Jövőre újabb hét áruházat épít a Tesco Magyarországon. Napi Gazdaság, 2002. június 27.(12. év.) 123. sz. 6. p.
  • Jubileumi Caola Derby. Zalai Hírlap, 1991. szeptember 06. (47. évf.) 209. sz. 15. p.
  • Kelet felé nyit a Caola Rt. Zalai Hírlap, 1994. június 22. (50. évf.) 143. sz. 9. p.
  • Kétezer résztvevő. Zalai Hírlap, 1983. szeptember 04. (39. évf.) 209. sz. 6. p.
  • Kétezren a Caola kocogó derbyjén. Zalai Hírlap, 1982. szeptember 08. (38. évf.) 210. sz. 6. p.
  • Kilencedszer Caola kocogó derby. Zalai Hírlap, 1990. szeptember 07. (46. évf.) 210. sz. 7. p.
  • Korosztályos teniszverseny Zalaegerszegen. Zalai Hírlap, 1983. augusztus 14. (39. évf.) 192. sz. 6. p.
  • Költözés előtt áll a Color. Zalai Hírlap, 1999. december 15. (55. évf.) 292. sz. 4. p.
  • Közel ezren futottak az egészségükért. Zalai Hírlap, 1989. szept. 11. (45. évf.) 214. sz. 5. p.
  • Közel háromezer résztvevő a Caola-derbyn. Zalai Hírlap, 1984. szeptember 11. (40. évf.) 213. sz. 6. p.
  • Létezhet tömegsport, élsport nélkül? https://sportmanager-vagimarton.blog.hu/2020/04/19/letezhet_tomegsport_elsport_nelkul
  • Magyar Kerékpárosklub. https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Ker%C3%A9kp%C3%A1rosklub
  • Mi lesz veled, WU2? https://index.hu/gazdasag/2014/05/04/wu2/
  • Mindennapi mozgásunkat add meg nekünk… https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/mindennapi-mozgasunkat-add-meg-nekunk/
  • Mindent vagy semmit. Mi lesz a sorsa a Caola Rt. egerszegi gyáregységének? Zalai Hírlap, 1997. június 10. (53. évf.) 133. sz. 1-3. p.
  • Mosóporgyártás Zalában. Zalai Hírlap, 1995. június 06. (51. évf.) 130. sz. 9. p.
  • Nádori L., Rétsági E., Dancs H., [et al.] (szer.): Sportelméleti ismeretek. http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/Nadori-Dansport for alcs-Retsagi-Ekler-Gaspar%20-%20Sportelmeleti%20ismeretek/sportelmelet.html
  • Nadrai Mária: Környezetvédelem a Caola Zalaegerszegi Gyáregységénél. In: Zala megye környezetvédelme. [2010.], 14-15. p.
  • Nagy Imre a nagy Caola élén. Zalai Hírlap, 1994. május 27. (50. évf.) 122. sz. 9. p.
  • Népsport, 1982. augusztus 15. (38. évf.) 198. sz. 2. p.
  • Népsport, 1982. szeptember 04. (38. évf.) 215. sz. 2. p.
  • Rekreáció. https://hu.wikipedia.org/wiki/Rekre%C3%A1ci%C3%B3
  • Sárközy Tamás: A sport mint nemzetstratégiai ágazat. https://polgariszemle.hu/archivum/147-2017-december-13-evfolyam-4-6-szam/tarsadalompolitika/925-a-sport-mint-nemzetstrategiai-agazat
  • Sikert arattak a zalai kiállítók. Zalai Hírlap, 1987. október 03. (43. évf.) 233. sz. 3. p.
  • Sport és az állam - Vissza a jövőbe? https://tenytar.blog.hu/2011/02/05/sport_es_allam_vissza_a_jovobe
  • Sportcentrum avatás a Caolában. Zalai Hírlap, 1982. szeptember 05. (38. évf.) 208. sz. 6 p.
  • Szatmári Zoltán (szerk.): Sport, életmód, egészség. https://mersz.hu/hivatkozas/m293see_466
  • Szélesíteni a tömegsport bázisát, emelni a minőségi sport színvonalát. Zalai Hírlap, 1983. március 03. (39. évf.) 52. sz. 6. p.
  • Szeptember 18.: „A Kihívás napja”. Szabad Föld, 1991. július-december (47. évf.), 1991.09.17. 38. sz. 22. p.
  • Több mint kétezer induló a Caola kocogó-napján. Zalai Hírlap, 1988. szeptember 05. (44. évf.) 212. sz. 5. p.
  • Több száz munkahelyet ígérnek. Zalai Hírlap, 2000. március 31. (56. évf.) 76. sz. 9. p.
  • Tömegek a Caola Derbyn. Zalai Hírlap, 1991. szeptember 13. (47. évf.) 215. sz. 15. p.
  • Tömegsport nélkül nincs élsport. https://okosanhelyben.hu/tomegsport-nelkul-nincs-elsport/
  • Tömegsport…Ön miről beszél? https://ujnepszabadsag.com/2023/02/01/tomegsport-on-mirol-beszel/
  • Új termékcsalád a Caolából. Zalai Hírlap, 1982. április 15. (38. évf.) 87. sz. 1. p.
  • Újabb határidő a Caolánál. A létszámot bővítették, de a jövő még bizonytalan Egerszegen. Zalai Hírlap, 1998. február 13. (54. évf.) 37. sz. 6. p.
  • Újdonságok a Caolában. Zalai Hírlap, 1986. szeptember 20. (42. évf.) 222. sz. 3. p.
  • Újítók a Caolától. Zalai Hírlap, 1982. április 10. (38. évf.) 84. sz. 3. p.
  • Versenysport vs. Szabadidősport. https://sportoljma.hu/magazin/versenysport-vs-szabadidosport
  • Volán és Caola sportnap Zalaegerszegen. Zalai Hírlap, 1983. aug. 13. (39. évf.) 191. sz. 6. p.
  • Volt egyszer egy Caola Zalaegerszegen... https://www.zaol.hu/helyi-eletstilus/2019/09/volt-egyszer-egy-caola-zalaegerszegen
  • Voltaire: Candide, vagy az optimista világnézet
  • Zalaegerszeg megye jogú város integrált településfejlesztési stratégiája. 2021-2027. https://zalaegerszeg.hu/dokumentum/35614/ZEG_ITS_20212027_HP_vegl.pdf
  • Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Sportkoncepciója 2021-2026. https://zalaegerszeg.hu/up/sportkoncepcio_2021_2026.pdf
  • Zalai Hírlap, 1986. szeptember 23. (42. évf.) 224. sz. 1-3. p.
  • Zalai Hírlap, 1990. szeptember 10. (46. évf.) 212. sz. 7. p.
  • Zalai Hírlap, 1993. szeptember 03. (49. évf.) 205. sz. 15. p.
  • Zalai termékek a BNV-n. Zalai Hírlap, 1986. szeptember 11. (42. évf.) 214. sz. 1-2. p.
  • Zalai vállalatok a radgonai nemzetközi vásáron. Zalai Hírlap, 1983. augusztus 24. (39. évf.) 199. sz. 8. p.
  • ZH-Archívum. https://www.zaol.hu/galeria/volt-egyszer-egy-caola-zalaegerszegen/1