Zalaegerszeg, a templomok városa

Ha feltennék nekünk a kérdést, hány templom található Zalaegerszegen, nem biztos, hogy azonnal és kapásból tudnánk a helyes választ. Ami – ki gondolná? –tizenegy. Persze a kérdést – és így a tudásunkat is – valamelyest árnyalja a tény, hogy templomaink többsége nem mindig állt Zalaegerszegen. Hogy ez miként lehetséges? A felelet egyszerű: a peremkerületek többségét az elmúlt 130 évben csatolták Zalaegerszeghez, némely városrész pedig „csak” kialakult a XX. század második felében. No de kezdjük is el képzeletbeli sétánkat a templomok útján a mai Zalaegerszeg közigazgatási területén!

 

1. Mária Magdolna Plébániatemplom (belváros)

Ha Zalaegerszeg nagybetűs templomáról beszélünk, többségünknek a Mária Magdolna Plébániatemplom jut az eszünkbe. Nincs is ezen csodálkoznivaló. Legnagyobb és talán legidősebb templomunk. A „gondos kotlóstyúk”, ahogyan híres szülöttünk, az irodalmár Keresztury Dezső egyik írásában megemlékezett róla. Annyit tudunk róla, hogy – mint Egerszeg első plébániatemplomát – a 13. század első felében építették. Ám ami igazán érdekes, hogy ennek helyére, illetve köré emelték a jelenleg is meglévő templomot 1747 és 1769 között. Milyen kár, hogy egyetlen ábrázolás sem maradt fent a „templom a templomban” állapotról! Freskóit Johann Ignaz Cimbal osztrák mester készítette, akinek egyik kézjegyét a közelmúltban fedezték fel a templom restaurálásakor: fejmagasságban, az oltár mögött találjuk a cirádás szignót. Az istenháza műkincsei közül kiemelkedik a Fehérképi Madonna, amely sem nem fehér, sem nem kép: színes Piéta-szoborról van szó, amely a 18. század végén még a mai Csány tér helyén állt, s tartóoszlopa pompázott fehér színben (az alkotás az 1930-as években került a templom Szent István-oltárára).

 

 2. Alexandriai Szent Katalin templom (Zalabesenyő)

Ha időrendben haladunk előre, akkor a következő istenháza nem más, mint a besenyői Alexandriai Szent Katalin templom, amelyet – nyilván nagysága, vagyis inkább kicsisége miatt – előszeretettel neveznek temetőkápolnának, holott valójában egy késő román kori „imolácska”, ahogy Rómer Flóris, a magyar régészet megalapozója nevezte a mintaszerű, 13. század közepén épült templomocskát. Ha kilátogatunk a besenyői sírkertbe, talán eszünkbe sem jut, ám fontos tudni, hogy Zalaegerszeg feltehetően legkorábbi, ma is használatban lévő sírkertjében járunk. A templomot többször felújították az évszázadok során, legutóbb 2016-2017-ben.

(Egy kis adalék: Zalabesenyőt 1958-ban csatolták Zalaegerszeghez.)

 

3. Szent Kereszt Felmagasztalása templom (Andráshida)

Ugyan nem ismeretes az építés dátuma, annyi azonban bizonyos, hogy az andráshidai templom egyike a város legrégebbi épített örökségeinek. A sors furcsa fintora, hogy a peremkerületben megbújó (szó szerint: jómagam „alig” találtam meg) templom országos hírnévre tett szert a 2013-as ásatáskor, amikor is megtalálták a település kegyurának, Andrásnak a maradványait. Aztán kiderült, hogy mégsem, ezért olvasható a következő felirat a padlón: „Hitünk szerint e kő alatt XIII. században élt kegyúr Fábián fia, András csontjai pihennek.” Az istenháza első említése 1278-as, amikor is Szent András kápolnájaként emlegették, 1785-ben lett Mindenszentek barokk templom, majd 2014 őszén Szent Kereszt felmagasztalása néven újraszentelték.

(Andráshida 1969 óta tartozik Zalaegerszeghez.)

 

4. Szent Sebestyén templom (Csácsbozsok)

Zalaegerszeg négy plébániája közül egy a csácsbozsoki városrészben működik, ott, ahol a Szent Sebestyén tiszteletére keresztelt templomot is megtaláljuk a dimbek-dombok és a szőlőhegyek között. Csács templomát is korán, még a román korban – 1330 körül – építették. Érdekesség, hogy az 1532-es tűzvész nyomait az 1975-77-es restaurálás során megtalálták, ugyanúgy, mint azt a barokk freskót, melyet az idők folyamán lemeszeltek. Az előkerült falfestmény egy másik évszázadba, egész pontosan 1741-be vezet bennünket, amikor is a török pusztítást követően újjáépítették a csácsi istenházát.

(Csács és Bozsok 1888-ban egyesült, Csácsbozsok 1963 óta részese Zalaegerszeg életének.)

 

5. Mária Szent Neve templom (Botfa)

Ugrunk egy nagyot az időben: a 14. század közepétől 1796-ba utazunk, térben pedig Botfára, ahol felszentelték a Mária Szent Neve templomot, közvetlenül a hangulatos Erdődy-Hüvös kastély szomszédságában. Az is megérne egy kutatást, hol található más megyeszékhelyeken olyan városrész, ahol kastély és templom ily’ harmonikus egységet alkot. Azért is fontos ezt hangsúlyozni, mert Botfa szerves részét képezni a vallási turizmusnak, ugyanis a Mária Út itt éri el Zalaegerszeget – a bázis pedig nem más, mint a zarándokszállásként (is) működő Mindszenty Ifjúsági Ház.

(A természeti értéktáráról különösen nevezetes Botfa 1981-ben csatlakozott Zalaegerszeghez.)

 

6. Avilai Szent Teréz templom (Bazita)

Ha azt mondom, hogy van Avilai Szent Teréz tiszteletére szentelt templomunk is, nem biztos, hogy a bazitai lakosokon kívül sokan megértően bólintanának. Pedig igen, a városrész szívében, jóval a TV-tornyon túl várja a hívőket az 1890-ben épített imaház, amelyet az 1940-es és ’50-es években is bővítettek. Persze ezen időszakot követően is gondot fordítottak rá: a kívül-belül megújult templomot 2016 januárjában áldotta meg a megyéspüspök. Ugyan kapcsolatot nem véltem felfedezni, de 2003 óta az udvaron találunk egy szobrot, mely Attilát, a hunok királyát ábrázolja – az alapzaton „N” monogram utal az alkotóra, akinek identitása ismeretlen.

(Bazita 1969 óta Zalaegerszeg városrészének számít.)

 

7. Evangélikus templom (belváros, Alsójánkahegy)

Áttérünk a 20. századba, melynek legelső, újonnan épített temploma az evangélikus – számos régi képeslapon látható az arányos, négy saroktoronnyal ékesített épület. Aki nem járt még a falai között, nem tudhatja, mily’ szépen festették ki a kicsiny templomot, mely kuriózumot is „rejt”: egy napjainkban is működő Angster-orgonát (Angster József orgonái igen keresettek voltak, többek között a szegedi dómban is az ő munkája csendül meg). Az evangélikus templomot 1907-ben szentelték fel; érdekességként megemlíthető, hogy harangja akkor kondult meg először, amikor egy évvel korábban II. Rákóczi Ferencet újratemették Kassán.

 

8. Jézus Szíve Plébániatemplom (Ola)

Ugyan Olának a 18. század közepe óta van kápolnája (Szent Anna kápolna), nagytemplom avatására mégis 1927-ig várni kellett az ottani lakosoknak, amikor is Mindszenty (születési nevén: Pehm) József kezdeményezésére elkezdődött az építkezés 1925-ben. A neobarokk stílusú istenháza egyik kuriózuma, hogy építésekor IV. Károly király (az utolsó magyar király) emlékének ajánlották, ami egyedülálló az egész világon. 1942-ben avatták plébániatemplommá, ám lakói nem sokáig örülhettek a szakrális intézménynek, lévén oda 1950 után a megyei hadkiegészítő parancsnokság költözött. Csupán 1990-ben kapta vissza a rendtartomány a kolostort, az ünnepélyes (újra)átadáson IV. Károly fia, dr. Habsburg Ottó is részt vett. A Jézus Szíve Plébániatemplom udvarán 2016 tavasza óta találjuk a Mindszenty-kertet.

(Olát elsőként csatolták Zalaegerszeghez 1887-ben.)

 

9. Református templom (belváros, Alsójánkahegy)

Alig néhány lépésnyire az evangélikus templomtól, szintén a belváros és Alsójánkahegy határán, találjuk a reformátusat. Valódi gyűjtést szerveztek a lelkes hívek, hogy gyülekezési helyük elkészülhessen: 2000 levelezőlapot küldtek szét az országban a felépítendő épület ábrázolásával. Ennek egy példánya ma a Göcseji Múzeum birtokában van, a kép a Tourinform iroda Zalaegerszeg titkai című kiadványában is fellapozható. A tervek 1937-esek, az avatást 1942-ben tartották. Az erdélyi építészet hagyományait fedezhetjük fel a szép épületen, melynek festett üvegablakait a második világégés zűrzivataros éveiben eltávolították, hogy megőrizzék az utókornak. Meglepőnek tűnhet: a templom környékén három tornyot is felfedezhetünk, hiszen az evangélikus és a református templomokon kívül ott van még a Kálvária kápolna is a Rózsák terénél.

 

10. Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom (Kertváros)

A II. világháborút követő időszak nem arról volt nevezetes, hogy előtérbe helyezte volna a vallást, ennek megfelelően nem is épült új templom Zalaegerszegen – bár lett volna rá igény, főleg a formálódó, épülő kertvárosi városrészben, amely az 1980-as években már 15 ezer lakossal bírt. Az első elképzeléseket követően majd’ negyed évszázadnak kellett eltelnie, hogy megépülhessen a városrész modern temploma, melyet Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére és Mindszenty József emlékére szenteltek fel 2004 novemberében. Ehhez kapcsolódik a város legfiatalabb plébániája is (neve a templom nevét viseli), mely 2013. augusztus 1-től működik. Különlegesség, hogy a templom stáció-szobrait a Szentföldön nevelkedett fából faragták.

 

11. Szent Anna templom (Zalabesenyő)

Ha Zalaegerszeg legfiatalabb templomáról beszélünk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni Besenyő városrész második istenházáról, a Szent Anna templomról: 2011-ben szentelték fel a 110 négyzetméteres épületet, ugyanabban az utcában, ahol megközelíthetjük a neves „temetőkápolnát” is. A templom bejárata felett kialakított ablakszerű mélyedésben helyezték el a Szent Annát (Szűz Mária édesanyját) egy gyermekkel ábrázoló szoborcsoportot.