2024.07.15., hétfő - Henrik, Roland napja
search

Gaál Edit könyvismertetője Zsilka Tibor Poétikai kisszótáráról

 

 

Zsilka Tibor: Poétikai kisszótár

Könyvismertetés

 

Mi tűnik fel először egy könyvön? Természetesen a borítója. Ez a kötet világos, szürkéskék színével, szolid külsejével komolyságot jelez. A sötétlila feliratok és a logó mutatja, hogy a Tinta Könyvkiadó "Az ékesszólás kiskönyvtára" című sorozatának 59. tagját tartjuk kezünkben. Szerepel még a címlapon a szerző, Zsilka Tibor neve, a mű címe (Poétikai kisszótár) és az alcím, amely megjelöli, hogy "500 fogalom magyarázata irodalmi példákkal szemléltetve" szerepel a kötetben. A hátsó borítólap a sorozattól megszokott rövid terjedelemben felhívja figyelmünket a kisszótár tartalmára és mérsékelt árára  (2490 Ft) is.

Amikor kinyitjuk a könyvet, kiderül többek között, hogy megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta, tehát feltételezhetjük, hogy színvonalas művet lapozgatunk. Sőt azt is megtudjuk, hogy a Poétikai kisszótár Az irodalomelméleti fogalmak és kategóriák VEGA 2/0063|16 számú projekt keretében és támogatásával készült. Az igényes külső Horányi Krisztina szerkesztő, Heiszer Erika műszaki szerkesztő és Heiszer Csaba borítóterv-készítő munkáját dicséri.

A szócikkeken kívül Előszó és Utószó tájékoztat a szerző szándékáról, a szótár használatához szükséges ismeretekről, a kötet végén pedig bőséges irodalomjegyzéket találunk, amelynek előnye, hogy nemcsak a megszokott magyar, angol vagy éppen klasszikus forrásanyagot tartalmazza, hanem a szerző felvidéki származásának köszönhetően a nálunk kevésbé ismert szlovák és más szláv nyelvű szakirodalomra is felhívja a figyelmünket.

Induljunk ki a szótár címének jelentéséből, ugyanis hiába készült leginkább diákoknak, pedagógusoknak a mű, maga a poétika szó még ebben a körben sem feltétlenül közismert. A poéta (=költő), a poétikus (=költői), poétika (= költészettan, verstan, ill. műfajelmélet) jelentések azonban már jól körülhatárolják a szótár tartalmát is.

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett 81 éves nyugalmazott nyelvészprofesszor hosszú évek munkájának eredményét nyújtja át az olvasónak. Zsilka Tibor a Felvidéken született 1939-ben, szlovák és magyar nyelven egyaránt publikált, miközben Nyitrán, Brnoban és Piliscsabán (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) is oktatta a diákokat. A stilisztika, nyelvészeti statisztika, a kommunikációelmélet, a szemiotika és a lexikográfia (szótárírás) mellett fiatalon kezdett el poétikával foglalkozni, és 1978-ban adta ki a Poétikai szótár című kötetét a pozsonyi Pedagógiai Kiadó.

Nagy szüksége volt a kötetre az oktatásügynek, hiánypótló mű volt, hiszen a poétikával se az irodalomtudomány, se a nyelvtudomány művelői nem foglalkoztak részletesen. A poétika a két tudományág határterületén helyezkedik el, és anyagának vagy egyik, vagy másik része marad ki a vizsgálatokból aszerint, hogy irodalmi vagy nyelvészeti szempontból vizsgáljuk a szépirodalmi szövegeket. Leginkább a stilisztika területe áll közel hozzá, de a stilisztika csak érintőlegesen foglalkozik például a műfajokkal, a rímekkel, a hangsúlyozással stb.

Alexa Károlynak a Hungarológiai Értesítőben (1979/1. 136. oldal) megjelent ismertetése értékesnek, hézagpótlónak, ugyanakkor rendszertelennek és hiányosnak nevezi a kötetet. Mindez magyarázható azzal, hogy a poétika az irodalmi szövegek elemzésének sokoldalú megközelítését jelenti, vagyis a műfajelmélet, a stilisztika, a retorika és a verstan egyaránt beletartozik. Sőt az esztétika, a zene, a lélektan, a szociológia területéről is fel lehetne venni a poétikához kötődő fogalmakat a szótárba, mint ahogy egyéb szakszótárakba is bekerülhetnek akár köznyelvi, akár más szakterületekhez is köthető kifejezések.

Zsilka Tibornak azonban pedagógiai szempontok alapján szelektálnia kellett. A Tinta Könyvkiadó Az Ékesszólás Kiskönyvtára című sorozatának kötetét szerkesztve pedig terjedelmi megkötések is korlátozták a szerzőt. Mindezzel együtt Zsilka Tibor és a kiadó elérte célját, hiszen a "kisszótárnak" nagy hasznát vehetik a szövegelemzési feladatok megoldásában akár az általános és középiskolás diákok, pedagógusok, akár a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók. A műközpontú oktatási módszer alkalmazásakor szükség van a poétikai fogalmak pontos ismeretére.

Napjainkban időszerű is egy poétikai szótár kiadása, mert az 1978-ban 850 példányban külföldön megjelent kötet Magyarországon szinte hozzáférhetetlen volt. Ráadásul ma már nemcsak költői művek elemzésekor van szükség poétikai ismeretekre, hanem a nyelvhasználat egyéb területeit is egyre többen vizsgálják funkcionális szempontból, hiszen gondolkodásunk szabályainak megfelelően például a hétköznapi beszédben, a szaknyelvekben is szerepelnek "költői képek", és a funkcionális nyelvi elemzések már ezeket a területeket is figyelembe veszik.

Többek között ezért tiszteletreméltó Zsilka Tibor 500 poétikai fogalmat magyarázó munkája, amely nemcsak meghatározásokat tartalmaz, hanem mindent szemléltet is irodalmi példákkal. A szerző pedagógiai hátterének köszönhető a közérthetőség, a világos megfogalmazás, az egyértelmű jelölések.

Az új kiadás előszavából tudhatjuk meg a szótár múltját, értesülhetünk szlovák nyelvű kiadásáról, anyagának folyamatos bővítéséről. A szerző megfogalmazásában a kötet célja "hogy a diákok jobban megismerjék a poétikai szakkifejezéseket, valamint e jelenségek funkcionális szerepét az irodalmi művek szerkezetében". És ebben a megközelítésben az irodalom már nemcsak a szépirodalmat, a költészetet jelenti, hanem a legkülönfélébb nyelvváltozatokban keletkezett, sőt a nyelvet nyersanyagként felhasználó egyéb művészeti alkotásokat (film, zene, műfordítás) is.

Az évtizedek alatt sokat változott az irodalom és a nyelvészet poétikai megközelítése, megváltoztak az olvasási-tanulási szokások egyaránt. Mivel manapság nyelvi-stilisztika és poétikai szempontból vizsgálhatjuk a különféle nyelvváltozatok mellett a filmeket, a zenei műfajokat, ezért szükség van a művészi alkotások megértéséhez egy tágabban értelmezett poétikai szótárra is, mert ennek segítségével könnyebben befogadhatóvá válnak a fiatalabb korosztály számára a modern művészet alkotásai. Sokat változott tehát a poétika fogalmának értelmezése az első görög Poétika, Arisztotelész (Kr. e. 384–322) műve óta, nem elégedhetünk meg kizárólag a tankönyvekben szórványosan szereplő, sok száz éves ismeretekkel.

A szótárszerkesztés hagyományaiból csak a legalapvetőbb jelöléseket veszi át Zsilka Tibor műve, hogy a diákok számára is könnyen áttekinthetőek legyenek a szócikkek, ugyanakkor elkerüljék a sok felesleges ismétlést. De talán éppen a diák olvasóközönség miatt érdemes lett volna ezeket a jelöléseket röviden elmagyarázni a kötet végén.

Hogyan épülnek fel a szócikkek? A címszó után a szó eredete szerepel, idegen származás esetében a magyar jelentés, értelmezés, majd következik a címszóban szereplő fogalom meghatározása (definíciója). Ha vannak rokon értelmű vagy egyéb módon (ellentét, hasonlóság) a címszóhoz kapcsolódó fogalmak, azokra nyíllal mutat a szerző, és ezek a fogalmak kikereshetők a szótár betűrendben könnyen áttekinthető anyagából. Ezek után szépirodalmi vagy éppen hétköznapi nyelvi érdekes példák szemléltetik a fogalmat. A szerző arra törekedett, hogy maguk a példák is felkeltsék az érdeklődést, ráadásul újabb nevekkel (írók, költők, tudósok) bővítik az ismereteinket.

Mivel az irodalomelméleti, stilisztikai, poétikai ismereteken kívül egy mű megfejtéséhez a nyelvtani ismeretek is hozzátartoznak, természetesen ezek jó része is szerepel a szótárban (felkiáltó mondat, jelentés, azonos alakú szavak stb.), mégis azt kell mondanunk, hogy a szerző nagyobb teret szentel az irodalomelméleti (műfajok, verselés) és stilisztikai (metafora, eufemizmus) fogalmaknak.

A szótár Utószavából tudhatjuk meg, hogy a szerző fontossági szempontokat is figyelembe vesz, nagyobb teret szentel a műfajoknak és a stíluseszközöknek. "A szótár újszerűségét, a kornak megfelelő igényeit mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a szerző külön szócikkben tárgyalja nemcsak a szépirodalommal határos publicisztikai és tudományos stílus egy-egy műfaját, mint pl. az esszét vagy a tárcacikket, valamint egy-egy vallási eredetű műfajt, hanem kitágítja magát az irodalom jelentését, fogalmát is". Így kerül be a szótárba a vizuális költészet és a képvers, a musical vagy a műfordítás is.

Kemény Gábor könyvismertetéséből idézzük a Zsilka Tiborra vonatkozó sorokat: "A szerző nevét 1970-ben ismerhette meg a hazai tudományos közvélemény, amikor nagy hatású előadást tartott a szegedi novellaelemzõ ülésszakon Négy novella stilisztikai elemzése statisztikai módszerrel címmel. Ez a – módszertanilag igen sok újdonsággal szolgáló – tanulmány még ebben az évben napvilágot látott a Helikon stilisztikaszámában, majd rövidesen a konferencia kötetében is (A novellaelemzés új módszerei, Hankiss Elemér szerkesztésében). Ezután szinte évről évre jelentek meg fontos kötetei: A stílus hírértéke (1973), Stilisztika és statisztika (1974) és a már említett Poétikai szótár." (http://anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2019-XLI-4.pdf )

Zsilka Tibor Poétikai kisszótárának helye van minden diák és pedagógus, de általában véve minden olvasó ember könyvespolcán, mert szakszavainak értelmezése és példaanyaga megkönnyíti a nyelvet anyagként felhasználó műalkotások megértését. Ezek ismerete nélkül nehezen fejleszthető kifejezőkészségünk, beszédünk hatásereje.

 

Irodalomjegyzék:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsilka_Tibor

https://ujszo.com/zsilka-tibor

https://www.libri.hu/konyv/zsilka_tibor.poetikai-kisszotar.html

https://adatbank.sk/lexikon/zsilka-tibor-zilka/

https://www.fss.ukf.sk/hu/758-zsilka-tibor-kapta-a-magyar-erdemrend-lovagkeresztjet

http://csemadok.sk/jeles-felvideki-szemelyisegek/zsilka-tibor-zilka/

https://www.magyarmenedek.com/products/14978/Poetikai_kisszotar_-_Zsilka_Tibor.htm

https://peoplepill.com/people/zsilka-tibor/

 

 

Először megjelent: https://anyanyelvcsavar.blog.hu/2020/06/02/egy_kisszotar_amely_megkonnyiti_az_irodalmi_alkotasok_megerteset