80 haiku – 21 alkotó – 4 év – 1 kiállítás

Kántor Krisztián régóta megálmodott Üres Falak Projektje fordulóponthoz érkezett, kiállításának megnyitójára 2024. október 2-án 17:00 órakor került sor a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár olvasótermében. A kiállításon nem csak a haikuk, hanem ezek illusztráció is láthatóak, a kettő ötvözetét nevezik haigának. A projekt igazi kihívás és egyben inspiráció volt, hiszen a haiga a haikut – ezt a rövid, három soros japán versformát – vizuálisan kiegészítő művészeti forma, amely a költészet és a képzőművészet találkozását jelenti.
21 lelkes művész által készített csodás reflexiók kerültek kiállításra grafikák, festmények, fotók formájában, ezek egészítették ki, és tették teljessé Krisztián 80 haikuját. A modern haikunak nincsenek már olyan műfaji kikötései, mint a réginek, így volt, aki egy fotóra ráírta a szöveget, volt, aki digitális alkotást készített, de találunk alkotót, aki a szó szoros értelmében pár vonalas illusztrációt csinált. Az egyik művész japán kanjikat jelenített meg, úgy, hogy leírta kanjiban a megadott haikukat. A sokféle kreatív megvalósítási formának köszönhetően mindenki a saját műfaján belül működött, és hozta létre Krisztián haikui által inspirált alkotását.

A megnyitón Kántor Krisztián beszélgetőtársa Burucs Szabolcs volt, akinek alkotása szintén a kiállított művek között szerepel.
„Krisztián kérése volt, hogy mi művészek, a barátai jelenítsük meg verseit. Többnél megálltam, örültem a témának. Volt az irományok között egy, ami különösen megfogott. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egyből láttam a lelki szemeim előtt, hogy hogy fog ez kirajzolódni. És a stílusát is nagyjából tudtam körvonalazni. Nem annyira lavírozott, ködös jellegű lett a végeredmény, mint amilyenre eredetileg gondoltam volna, de a madárnak fleck-szerű testét azt sikerült így elég szépre megcsinálni, úgyhogy elégedett is vagyok vele.” - ismertette Burucs Szabolcs.

Kántor Krisztián így nyilatkozik a projektről:

Talán egy költő történetében az egyik legvágyottabb/legkiemelkedőbb pont, ha saját kötete jelenik meg. Számomra ez a projekt sokkal jelentőségteljesebb, mert ez az élő irodalom visszhangja. Amikor egy vers, egy kötet útjára indul, az élete szinte azonnal egy távoli galaxis lesz, kevés visszajelzés érkezik, így a művészet tárgya viszonylag inaktív tárgy marad. Pedig akkor lesz legteljesebb az élete, ha befurakszik a hétköznapokba, megfürdik mások érzelmeiben, létjavító gondolatgellereket indít el.

Ezt az életutat szerettem volna kissé finomabb szintre emelni. Szolid provokatív és direkt módszerhez nyúltam és megkértem képzőművészeket, hogy reflektáljanak az általam írt haikukra. Szavakra képekkel, hangokra színek és a fény játékával. Az eredmény beszédes lett, tartalmi és érzelmi mélységei elragadó tükörképek lettek. Örömmel tölt el, hogy több mint húsz alkotót inspirált a haigaprojekt kezdeményezése, és ezt most az érdeklődők elé tárhatjuk.

A kiállítás anyaga igen heterogén lett, ez bizonyítja milyen széles a művészek belső valósága és milyen sokrétű a technikai repertoárjuk. A meditációs objektum (vers) azonos, az értelmezés megannyi, formája változatos, vannak fotók, grafikák, festmények.

Az alkotások mind olyan szubjektumok, melyek saját létükkel bizonyítják teremtéstörténetüket. Két belső valóság egy pontig mélyült és aztán határozta meg ismét önmagát egy másik alkotó rezgése által.

Miért pont a haiku?

Régóta foglalkozom légzés, -mozgásművészetekkel. Egyrészt, talán ezért is, vonzalmat érzek a keleti illetve a Japán kultúrához, művészethez. Megragadott a tiszta egyszerűsége, mindenki számára egyszerűen leképezhető formanyelve. A Japán lelkületnek szerves része a belső lényét az Univerzum nagyságán keresztül vizsgáló, értelmező ember, aki az elmúlást szemlélve rezignáltan reflektál. Mivel én is inkább introvertált vagyok, ez az érzés közel áll hozzám, könnyebben hozzá tudom igazítani belső képeimhez. Másodsorban ezek a művészetek sokat foglalkoznak a jellem, a tudat, a szellem formálásával, megtisztításával. Ennek egyik meghatározó kulcseleme a jelenlét, melyet a pillanat energiájában lehet megtapasztalni. A haiku is ezt a formát/technikát tükrözi: tömörségénél fogva tartalmilag mindig a jelen pillanatra reagál, igyekszik kifejezni azt. Ha a jelenlét szempontjából vizsgáljuk a pillanatot, tele van ezernyi impulzussal, rezgéssel, a teremtés megannyi kifejeződésével. Ilyen a haiku is, röpke létével a teremtés kiragadott pillanatát hivatott tükrözni.

A kiállítás az Országos Könyvtári Napok 2024 programsorozat keretein belül került megnyitásra, és október 31-ig lehet megtekinteni.