Kántor Krisztián: haikuk

 

lebegő síkban

lappang térhajlító lét

mindenek mögött

 

 

égbemeredve

kékebbnél is kékebb kék

bárányfelhőtlen

 

 

halk szobáinkban

szerelmünk gyümölcsei

magszunnyadása

 

 

utolsó emlék

maszatos füzetlapon

ázott pecsétnyom

 

 

sűrű napfénytől

rendezetlen hormonok

idillváladék

 

 

súlytalan évek

semmitmondó kacaja

piros vonaton

 

 

életfagyökér

halak csak sírni tudnak

boldogságukban

 

 

fekete fehér

felhők és tépett indák

Bükknek rejtekén